A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753–1848)

sőt amely nélkül semmiképpen sem remélhették, a maguk személyét illetően sem, a földesúri hatalomtól való megszabadulást. « *- * Nyíregyháza megszabadult tekintélyes és vagyonos földesurainak hatalmától, azonban új helyzetének, jogállásának, saját belső ügyeinek rendezése és elismertetése további nehéz küzdelmeket kívánt. A város és az elöljáróság energiáját és figyelmét jelentős mértékben kötötte le, az örökváltság után is, a nemesekkel való viszonyának rendezése. A tekintélyes földesúri hatalom megszűnése után, talán még nehezebb is volt szembeszállni a nemesi törekvésekkel, melyeknek eddig szükségszerűen szabott gátat a földesúri kötöttség és hatalom. A váltság után a nemesi vármegye is bátrabban támogathatta a város nemeseinek törekvését, mert korábban neki is alkalmazkodni kellett a földesúr álláspontjához. A város, a földesúri hatalom megszűnése után ügyeivel és panaszaival maga is a vármegyéhez volt kénytelen fordulni, ahonnan nem remélhetett olyan támogatást, mint volt földesura részéről. Nyíregyháza elöljárósága az örökváltság utáni hónapokban arra összpontosította figyelmét, hogy egy részletes statútumot dolgozzon ki, szabályozza a város lakosainak jogait és kötelességeit, a gazdálkodást, az igazgatást és a bíráskodást. A statútum tervezetét Rimaszombat és Nagykőrös hasonló szabályzatainak figyelembevételével ki is dolgozták. Annak hatálybalépése, érvényessége azonban a vármegye jóváhagyásától függött. Különös, hogy ekkor nem merült fel komolyabban a városi kiváltság megszerzésének igénye, holott már az első, az 1803-as örökváltság kezdeményezése a szabad királyi városi privilégium megnyerésével összefüggésben merült fel. A földesúri hatalom nélkül maradt Nyíregyháza állapotára a vármegye is fokozottabban kezdett figyelni. Az 1825. aug. 31-én kezdődött vármegyei közgyűlésen Bónis Sámuel szolgabíró tette szóvá, hogy Nyíregyháza a váltság után bíráskodás nélkül maradt, ügyét rendezni kellene. Elmondotta azt is, hogy a város statútumot készített, sőt bíróválasztást is tartott, ezeket azonban a megyének felül kellene vizsgálnia. A közgyűlés meg is bízott egy küldöttséget a város ügyeinek megvizsgálásával és a város részére szolgáló rendszabály elkészítésével.

30 A város által készített statútum ellen a helybeli nemesek is szót emeltek, sőt az is lehetséges, hogy Bónis Sámuel maga is az ő kezdeményezésük alapján vetette fel a város ügyét a megyei közgyűlés előtt.

31 A város saját tervezetének s a vármegye, valamint a városi nemesség arról alkotott véleményének összevetéséből, világosan kitűnik, hogyan ítélte meg saját jogállását a város és hogyan vélekedett arról a város nemessége, valamint a nemesi vármegye.

32 A megyei küldöttség már az ellen kifogást emelt, hogy a statútumtervezet szabad Nyíregyháza városról beszélt. Szerinte ez a cím nem illeti meg Nyíregyházát. A továbbiakban az válik vita tárgyává, hogy megilleti-e a város lakosait a polgár nevezet. A küldöttség szerint nem. A város la30 NYÁL. Szabolcs megye közgyűlési jegyzőkönyve 1825. fol. 384. No. 57. 31 A statútum vitájának anyagát lásd NYÁL. Szabolcs megye közgyűlésének Nyíregyháza statútumának megvizsgálására kiküldött bizottsága iratai. Külön csomó. 32 Uo. 149