A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 3. - 1960 (Nyíregyháza, 1963)

Csallány Dezső: A székely–magyar rovásírás emlékei

CL: Ex Libris Andrea Lez. .. (1685)... (rongyos) ... ad Gergely könyve 50. kép. A sepsiszentgyörgyi feljegyzés-töredék Ao 171(3?) Successit in Possessionem Gregorii... — Gregorius A könyv egyik tulajdonosa Gergely volt. A vezetékneve nem maradt meg, esetleg csak két utolsó betűje .. .ad. Az 1685—1713 közötti időre kell tennünk a feljegyzés idejét. Közelebbi támpontot esetleg a rovás jelek összehasonlításai adnak. A rovássor keletkezési helye sem ismert. Előforduló betűk: a, d, e, g, k, ly, ny, ö, r, v. Az г rovás jele rövidített alakjában fordul elő és hullámvonalas alakja először Bél Mátyás Kapossi-féle ábécéjében lép fel (1718), majd újra az ő marosvásárhelyi ábécéjében (26) és a Lipsius féle ábécében (27) (1753) jelenik meg utoljára. Az ny alakja először 1680-ban lép fel. A g rovásjel ellentétes helyzetben írt szára megerősíti a Bél Mátyás-féle eredetet. így a rovássor nem 171(3?), hanem az 1718. évre tehető és Bél Mátyás féle ábécék (19, 26) hatására vezethető vissza. IV. A kolozsvári Református Kollégium Könyvtárában (ma Állami Könyvtár) más rovásírásos ábécé is volt, Herepei János jegyzetei szerint. Pázmány Péter, Igazságra vezérlő Kalauz (Pozsony, 1623) с könyvében szereplő rovásírásos ábécének nincs másolata, csupán az adata van meg. A további kutatás feladata, hogy ezt a feljegyzést is visszaadhassuk a székely rovásírás irodalmának. 32. ISMERETLEN ROVÁSÍRÁSOS ÁBÉCÉJE

81 A betűrend a Szamosközi és Telegdi után dolgozott Rettegi (1743) másolt ábécéjével közös forrásból származik. A feliratok és irodalmi emlékek ligatúráit (51—55. képen) és ábécéit (I—

VI. mellékleten) táblázatokban vontam össze. 83 Kun Béla, Egy XVIII. századi rovásírásos ábécé: MNY., XXXIII (1937,) 251. A kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában. 103