A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

1711-ben törvényileg megszüntették a várkapitányságot, de a vár ma­radványai még sokáig fennálltak. Egy 1755-ből származó térkép (XVIII. t. 2) még feltünteti a vár falait úgy, ahogy voltak, de a külső védműveket a fel­vételező geometra, Kovács György már kikerekíti : tehát már abban az idő­ben azok formája kivehetetlen volt. Helyi hagyomány szerint a református templom tornyát a vár anyagából építették. A tornyot két alkalommal építették, először 1732-ben, másodszor 1806-ban. 79 Általában véve az elhagyott régi épületeknek az a sorsa, hogy anyagát elbontják és felhasználják. A kallói vár esetében ez a helyzet még napjainkban is fennáll. Ma a vár területének nagy része be van építve (XXIV. t. 2). A bástyák és a kötőgátak helyén magasabban vannak az épületek ós a kertek. A régi várárok helye valamivel mélyebben fekszik, kelet felé azonban, ahol legmaga­sabbak még ma is a volt bástyák földtömegei, a tövükben levő réten még ma is megcsillan a víz (XXV. t. 1). A város közepétől a Hunyadi köz visz a vár helye felé. Úgy látszik, hogy ez a kis utca a várnak köszönheti létét. A mai Béke, azelőtt Karám utca a régi várhíd és várkapu helyén megy (XXV. t. 2). Az Eggen-alaprajz várhídjának jellegzetes, nyugat felé hajló görbülését az utca eleje megtartotta. Balról a Béke utca 6. és 8.,illetve jobbról a 9. és 11. szá­mú házak már magasan fekszenek, ezek már a régi bástyák földanyagára épül­tek. A 6. számú ház telkén jópár éve 25 szekérnyi téglát kiszedtek a földből. Ezek a falmaradványok körülbelül két méter szólesek voltak, aljáig nem tud­tak lemenni a talajvíz miatt. Ezen a telken találtak egy kör alakú, egyéb falak­kal bekötött épületmaradványt. Ugyancsak ebben a kertben vályog vetéskor igen sok emberi csont került elő a falrészen kívül, továbbá előjött még egy tölgyfaajtó maradványa is. 80 A jelek szerint úgy látszik, hogy a bástyákban kazamataszerű helyiségek is lehettek. A Béke utca 8. számú telken szintén szedtek ki téglákat, itt kormos kövezetet találtak, 81 ez a hely megfelelne a régi pékkemencék helyének. A 8. számmal szomszédos szám nélküli telken ma is vannak halomba rakva kiszedett téglák, méretük 4,5x15x28 cm. A harma­dik, délkeleti bástya helyén épült házak számozatlanok, ennek a tövében egy lándzsaszerű tárgyat találtak. Előkerült itt egy edényben elég nagy mennyi­ségű ezüstpénz is. Ezek a tárgyak elkallódtak ; hogy megvoltak, többen meg­erősítették. A negyedik bástya a Béke utca 15. számú ház telkére esik. A 21. szám félig a várárok területén fekszik. Itt egy láda alakú koporsó jött elő, melyben egy rézmarkolatú kard volt. Ezt a koporsót visszatemették. A ház tulajdonosa pincéjét más telken talált és kifejtett tégla anyagából építette, sőt egy boltozatos helyiségben meszet is talált, amelyet a pincéje építésekor még fel is használt. 82 A vár területén és a városnak a templom ós a vár közé eső szakaszán körülbelül 8 helyen találtak dongaboltozatos alagutakat. Ezek körülbelül 2 méter szélesek lehetnek. Egy részük a várban föld alatti járat lehetett. Kevésbé tudjuk megmagyarázni például azt a folyosót, amely a Hunyadi köz elején a vár és templom között keresztben helyezkedik el, mivel ennek mindkét iránya számunkra indokolatlan. Nagykállói ref. egyház iratai. Dobó István nagykállói lakos közlése. Hídalmási-nővérek, nagykállói lakosok közlése. Csordás Ferenc nagykállói lakos szóbeli közlése. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom