A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Koroknay Gyula: A kállói vár

A KALLÓI VÁR Nagykálló, ez a kis mezőváros, a régi Szabolcs vármegyének körülbelül a közepén fekszik, és a XIV. századtól fogva, mikoris már nyilvános fürdője, 1 ötvösmestere 2 volt, a megyének egyik központja, illetőleg a XVIII. század közepétől székhelye. A város homokdombokon épült, melyeket tavak fogtak közre, melyek az árvízszabályozás előtt a Tiszával is kapcsolatban voltak. Maga a vár a városnak a délkeleti sarkán épült. Emléke ma már alig él, ma­radványa kevés. A két világháború között napvilágot látott egy regény a kal­lói kapitányról, 3 és Krúdy Gyulának egy-egy elbeszélésében gyakran történik említés a kallói várról, melyen azonban csak a régi vármegyeházát kell érteni. A mai vármaradványok csak a terepszint különbözeteiből állanak, és egyéb adatok hiányában ezeket is nehéz lenne pontosan azonosítani. Fennmaradtak azonban különböző, egykorú, főleg XVII. századbeli ábrázolások. Kalló váráról nyolc metszetet ismerünk. A XVII. században igen népsze­rűek voltak az olyan történeti munkák, melyek az akkori idők nagy problé­májával, a török háborúkkal foglalkoztak. Ezeket a műveket metszetekkel illusztrálták : arcképekkel, nevesebb történeti események ábrázolásával, például várostrommal és várak látképeivel. Ha most például Antwerpenben vagy Nürnbergben kiadtak egy ilyen, magyarországi eseményekkel foglalkozó könyvet, természetesen nehéz volt abban olyan várábrázolást közölni, amely megfelelt volna a valóságnak. Egyrészt a közönség nem tudta ellenőrizni, másrészt a rajzolóknak sem nyílt lehetőségük, hogy elutazzanak azokra a helyekre, melyeket ábrázoltak. De ha meg is lett volna a mód, hogy lerajzol­janak egy várat, akkor a rajzoló annak a veszélynek tette volna ki magát, hogy kémnek nézik, ami abban az időben is kellemetlen következményekkel járt. A későbbi időkből ismeretes Goethe epizódja az osztrák katonasággal, pedig ő csak a Garda-tónál a tájat rajzolta. A „művészek" azonban nem jöttek zavarba, hogy a közönség fejlett vizuális igényét kielégítsék. Az olvasók ké­pet akartak, és azt meg is kapták. Előfordulhatott így az is, hogy a közölt metszet semmiben sem hasonlít az ábrázolt várhoz. Voltak azonban olyan metszetkészítők is, ez már fejlettebb állapot volt, akik szóbeli közléseket, értesüléseket gyűjtöttek, és azok után dolgoztak. Igazi megbízható munkák azonban csak a császári mérnökök keze alól kerültek ki, akik a kamara meg­bízásából járták be a hadműveleti területeket. Időrendben a legelső metszetnek Wilhelm Peter Zimmermann „Anno 1592 iunius Vorkalo" feliratú rézkarcát kell tartanunk, mely Dilbaum Eiko­nographiájában jelent meg 1605-ben iVugsburgban (XX. t.). Maga a metszet 1 A nagykállói Kállay-család levéltára I. Bp., 1943. 7. 2 Uo. 186. 3 Oulácsy Irén : A kallói kapitány. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom