A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Koroknay Gyula: A kállói vár
hívtak. 7a A várárok a rajz szerint körülbelül három méter mély és 5,5 méter széles lehetett. Túlsó partján a falak tövében három méteres kihegyezett cölöpökből álló palisszád meredezett, mely kapcsolatban volt a várost körülvevő cölöpsorral. Különbség azonban volt a kettő között, a város cölöpsora egészen tömött volt, a várnál pedig az egyes karók nincsenek szorosan egymás mellett. Az alaprajz szerint a vár teljesen szabályos, dél felé kissé nyújtott, négyzetes alapú erődítmény volt, négyzetes jellegét azonban a négy sarkon levő hatalmas ó-olasz rendszerű bástya csillagformához tette hasonlóvá. A vár teljes szélessége észak-déli irányban körülbelül 58 méter, kelet-nyugati irányban mintegy 52 méter lehetett, tehát ha tekintetbe vesszük, hogy a kötőágak hossza 17—18, a bástyák éle ugyancsak 19 méternyi lehetett, akkor a beépíthető terület elég kicsi volt, hozzávetőleg egy 25 X 26 méteres négyzet. Fekvése szerint a kötőágak megközelítőleg a négy világtáj felé néztek. A falak nem voltak függélyesek, hanem kifelé 80°-os szögben lejtettek. Anyaga földből volt, melyet kívülről tégla burkolt. Ennek a külső téglafalnak a vastagsága állítólag két méter volt. 8 A földsáncot belül az Eggen-féle felvétel szerint csak cölöpök tartották. A falak kívülről körülbelül 7,5 méter magasak, belülről 5,3 méteresek lehettek, tehát a vár területe valamivel magasabban feküdt. A bástyák tetejének szélessége a mellvéd nélkül körülbelül 5,5 méter volt. A bástyák csúcsán őrbódék álltak, és úgy látszik, hogy a bástyákra később földhányást is raktak az olasz metszet tanúsága szerint, mert ez a belövések ellen jobban védett. Ez a bizonyos földhányás a Merianféle metszeten nem szerepel. A bástyák mellvédjére az ellenség fejeivel díszített kopjak voltak tűzve üdvös elrettentésül. Nagyobb építmény csak a délkeleti bástyán volt, az őrszoba (Wachstuben). Bejárat a várba, amint említettük, csak a városon keresztül, egy a várárkon átvezető elég hosszú fahídon át vezetett az északnyugati bástya mellett. A kapu (Thor), úgy látszik, nagyobb épület lehetett, magas nyeregteteje túlemelkedik a falakon. A kaputól jobbra levő bástyában volt a lőportorony (Pulver Thurm), melyet jelen esetben nem feltétlenül toronyként kell elképzelni. A kaputól balra volt az élelmiszer raktár (Provianthauss), attól kissé távolabb az északkeleti bástya tövében a pékség (Backöffen). A kaszárnyák (Baracquen) a nyugati és déli kötőágak mentén helyezkedtek el, tehát azokon az oldalakon, melyek felől a támadás leginkább várható volt. A vár közepén volt a kút (Brunn), négyzetes kávával, valószínű tehát, hogy gerendákból rótták — ugyanilyen gerendákból készült kút van ma is a Béke utca 21. szám alatt. A tér északi oldalán volt a főkapitány lakása (Des Obr Haubtm Quartier), egy L-alakú épület, melynek a tér felé néző rövidebb oldalán egy négyszakaszos, valószínűleg keresztboltozatos tornác volt. A főkapitány lakásának a tornáca, és a déli barakkok között volt a szertár (Zeughauss), kör alakú, kis félköríves toldalékkal ellátott épület. Érdekessége, hogy erre a kör alakú épületre emelteknégyzetes alaprajzú fatornyot. Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy ez a torony nem a szertárhoz tartozott, azonban a Merian—Sicha— Eggen-féle metszet ,,G" betűjelölése minden kétséget kizár. Balogh Ilona még azon a véle7a Peters, J. : i.m. lapszám nélkül. „Ghelegen in het Graefschap Zabolcien, ontrent de Riviere Kalló, daer het den naem van voert..." 8 Csordás Ferenc (Béke u. 21.) és Dobó István (Béke u. 6.) nagykállói lakosok közlése. 70
