A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Kalmár János–Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei

Iád címere díszíti. A lándzsát tartó kar, illetve a kardot emelő kar alatt a hónaljnyílás védtelenné válik, amelyet az ellenséges fegyverek behatása ellen védeni kell. Ezt a védelmet szolgálja a hónaljak előtti domborított, rozettás díszű hónaljvért. Megemlítjük, hogy a vértezet alkatrészeinek szegélyein áttört művű liliomsor fut körül. Zsigmond osztrák főherceg Bécsben őrzött vértezeten találjuk meg ugyanezt a díszítést sárgarézből kivitelezve.

12 A síremléken a legjellegzetesebb, egyben legfontosabb részletét a sárkányrend díszláncának (Colane)- ábrázolásában találjuk. A lovag nyakában a sárkány tagokból összerótt láncon egy ovális medaillon függ alá. A sárkányrend lánca a következő tagokból áll : nyakára csavarodó farkú szárnyas sárkánykígyó egymással szembefordul oly módon, hogy a szájukból kitörő lángcsóva összeér, mellső és hátsó lábuk között közösen tartanak egy négyszögletes gúla alakú befoglalt ékkövet (XVIII. t. 2). A sárkányok hátukkal hármas taggal kapcsolódnak a következő sárkány hátához. Ebből a hármas összekötő tagból alá, és felfelé ötágú, kéveszerű nyúlvány ágazik szét legyezőszerűen. A mell közepén a két egymással szembeforduló sárkányalak nem gyémántmetszésű ékkő betétet fog össze, hanem egy stilizált címerpajzsban a Báthoriak címerét. A nyak körül összesen 11 sárkánypáros lánctag számolható meg. A középső lánctag alatt két babszemnyi lánctagon függ egy domború ovális medaillon, amelyen Mária, karján a gyermek «Jézussal van kifaragva. A sárkányrend ilyen ábrázolásával mind ez ideig nem találkoztunk. Ismerjük a sárkányrend ábrázolását a rudabányai és terebesi Perényi síremléken az 1437., illetve az 1458. évből,

13 a Fővárosi Történeti Múzeum Stibor síremlékén 1434-ből,

14 majd pedig arany-ezüst szálakkal kihímezve a müncheni bajor Történeti Múzeum gyűjteményében,

15 a Zsigmond-féle kard hüvelyén a yorki városháza gyűjteményében

16 Wolkenstein Oswaldot ábrázoló olajfestményen vállszalagra hímezve,

17 végül pedig a Haller-kódex miniatúráin, az ábrázoltak feje felett megfestve. Ezeken az emlékeken csupán a sárkányrend jelvénye, a nyakára csavarodó sárkánykígyó alakja látható, felette kereszttel, illetve a rend jelmondatával. Báthori István síremlékén a sárkányrend díszlánca egyedüli ábrázolás a Báthori kőemlékek között. A Szt. György rend, amelyet 1326-ban Róbert Károly alapított, 1408ban támad fel újra, illetve él tovább a Zsigmond király által alapított sárkányrendben. A Zsigmond által alapított sárkányrend már rendjelszerű kitüntetés volt, amelyet számos magyar főúr is megkapott. A sárkány rend jelvénye a gyűrű alakban görbült, farkát nyaka körül csavaró négylábú, rendszerint tüzet okádó sárkánykígyó alakja. A reá, vagy mellé alkalmazott kereszt a magasabb lovagi rangot jelezte, és reá a rend jelmondatát vésték : О QVAM MISERICORS EST DEVS, IVSTVS ET PIVS A síremlék felirata ma már elpusztult. Ismerjük azonban a szöveget Révay Péter ,,De monarchia" című művéből, ahol a szerző azt a következőképpen írta le : 12 Orosz, A. — Thomas, В. : Katalog der Waffensammlung. Wien, 1930. 23. 13 Csergheö-Csoma : Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Budapest, 1890. 30 — 39. 14 Horváth H. : Zsigmond királv és kora. Budapest, 1937. III. t. 4. 15 Horváth H. : i.m. XXXIIL t. 70. 1G Horváth H. : i.m. XXXIIL t. 09. 17 Horváth H. : i.m. VII. t. 14. (iS