A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)
Kalmár János–Szalontai Barnabás: A Báthoriak címeres kőemlékei
Báthori András fia építette alapjától kezdve, kegyeletből saját költségén ezt a templomot.) A tábla felett tojásos díszű faragott keret fut végig. A tábla két oldalán pompás plaszticitású faragásban a sárkánnyal övezett reneszánsz ízlésű címerpajzsban a Báthori-család címerét találjuk. 6 A templom szentélyének bal oldalán befalazva találjuk egyik legremekebb kőszobrász emlékünket, a szentségfülkét (pastoforium). A félkörívvel záródó nyílás ajtaja ma már nincs meg. Kétoldalt egy-egy reneszánsz pilaszter helyezkedik el, dúsan faragott virágszirmos díszű oszlopfejjel, testét végig liliomos faragás ékíti. A pastoforium tagolt, akantusz levélsorral díszített alapzatra helyezkedik, az akantuszsor alatt fogazott sor van kiképezve, azalatt középen tölgy levél-koszorúban a sárkányrend jelvényével övezett Báthori-címerpajzs foglal helyet. A pilaszterek felett háromtagozású párkány, felette pedig fogazott sort látunk. Efelett körgyűrűs sorban faragott rozettasorozat, majd felette fogrovat, tojássor látható. Mindezek felett levő tagolt gerendázat fölé borul egy félköríves keretbe helyezett szárnyas angyalfej faragott képe. Ezt a félkör alakú keretet körül két gyűrűs, középen stilizált levelű akrotéria díszíti. A címerpajzs alakja után ítélve, ez a munka is egy magyar mester művészi készségének egyik igen jelentős emléke. 7 A pastofbriummal szemben levő falba van beépítve Báthori András három fiának : Andrásnak, György főlovászmesternek és István nádornak ülőfülkéje. A fülkét kétoldalt egy-egy művészi ízléssel faragott pilaszter keretezi. A fülkét két kisebb méretű, azonosan művészi kiképzésű pilaszter tagolja. Az osztások felett három pompás művű kagylót látunk kifaragva félköríves keretezéssel. A keretezések közötti felületeket hármas, illetve kettős levéldísz tölti ki. Ezt a kagylós díszű részt koronázza a virágfüzérrel kapcsolt angyalfej-soros fríz. A koronázó párkány tojássoros díszítésű. Az ülőfülke feletti belső mennyezeti részt hét kartus tagolja, a kartusok közepén más és más díszű plasztikus rozettával. A fülke két oldalpilaszterének belső oldalán, annak középső kör alakú mezejében, a sárkányrend jelvényével övezett címerpajzsot találunk, amelynek mezejében nem faragott, hanem eredetileg festett címerkép lehetett. Ennek ma már csupán halovány nyomait találjuk meg. A két címer ábrázolásánál szembeötlik mind a két címerpajzs, mind pedig a két sárkányalak egymástól eltérő ábrázolása (XVI. t. 1—2). Míg a jobb oldali címerpajzs erősen megnyúlt, csúcsos talpú, fejének közepe és két felső sarka kiugrik, a kiugrások között félkörívben karéjozott, a bal oldali címerpajzs talpa tompaszögű, elmarad a felső részek kiugrása, tehát a karéjozás is kisebb méretű. A bal oldali sárkány hátával csaknem beleolvad a keretbe, teste karcsú, hosszan megnyúlt, lábai ügyetlenül állnak a címerpajzson, a szárny ábrázolása csaknem ruharedőszerű. A jobb oldali sárkány már tömzsi testű, háta elválik a kerettől, természetesebb a szárny ábrázolása, a lábak kiképzése is naturaUsztikusabb. Míg a jobb oldali sárkány nyakára a farka kétszer, addig a bal oldalon háromszor van átcsavarva. Mindezekből a körülményekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ülőfülkét nem egy, hanem két mester faragta, mégpedig valószínűleg magyarok, 6 Entz G.—Szalontai B. : i. m. 40, 43, 65—56, 58. 37. kép. 7 Entz G.—Szalontai B. : i.m. 43. 40. kép. 66
