A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Csallány Géza: Nagy Géza régészeti levelei Jósa Andráshoz

Trója pusztulása Thukydides és Herodotos szerint Kr. e. 1260-ban (Herodotos előtt 800 esztendővel) Eratosthenes szerint pedig III. Ramses idejében, az I. Olympiad (Kr. e. 776) előtt 407 évvel, vagyis Kr. e. 776+407 = 1183-ban történt. Ámde III. Ramses Kr. e. 1240—1208 közt uralkodott, így valami hiba csúszott be Eratosthenes számításába. Mivel pedig III. Ramses uralkodásának 8-ik évére esik az a nagy népmozgalom, midőn berontanak Szíriába, a „tenger végéről való északi népek", mint a tursok (tyrrhenek), daananok, (danaidák, vagyis mykeneiek és argosziak), kik II. Ramses idejétől (Kr. e. 1342) fogva veszélyeztették az Egyiptomi birodalmat : ezen időtájba tehető Trója pusztulása.

7 III. Ramses Kr. e. 1232-ben visszaszorította a barbárokat, a mennyiben nem fenyegették többé Egyiptomot, mindamellett Szíriában és Kánaánban megszűnt az egyiptomi uralom s kétszáz évig a filiszteusok viszik a vezérszerepet. Kis Ázsiában is nagy változás következett be, mert Lydiában Kr. e. 1221-ben felváltotta a régi dinasztiát a Szandonidák háza. Valami hatalmi eltolódás törtónt a kisázsiai partvidéken s Trója helyett most Lydia lép előtérbe. Az új lydiai dinasztia meg a Trója elleni háborúban vezér szerepet vivő mykenaei argosi Agamemnon ház közt kellett valami összefüggésnek lenni.

8 7 A „tengeri népek" közül legelőbb a szardinok (szirdana) és az argoszi danaidák (danuna) tűnnek fel Kr. e. 1400 felé III. és IV. Amenhotep egyiptomi királyok (Kr.e. 1439—1391) tell-el-amarnai levéltárában. II. Ramses 5. évében (Kr. e. 1342) a „tenger végéről" való népek közül a következők voltak a hittiták szövetségesei : Arathu (Árados), Khilíbu (Haleb, Aleppo), Pidasza (Pidasis), Leka vagy Luk (lykiai), Dard vagy Dardani (trójai), Mószu (mysiai), Kirkamos (Karchemis), sat. valamennyi Kis Ázsiából és CoeleScytiából. A 2 évvel később kitört és 14 évig tartó, egyiptomi-rheta hadjáratban már nem szerepeltek a „tengeri népek". A báború II. Ramses 21. évében, Kr.e. 1326-ban azzal végződött, bogy Ramses szövetségre lépett Hetasirával, a kheták nagy fejedelmével, Maurasira fiával, Saparuru unokájával (kiadta újabban a szövetségkötés egyiptomi szövegét német fordítással együtt Müller W. Max : „Der Bündnisvertrag Ramses II. und des Chetiterkönigs." Berlin. 1902. Legújabban a khelta szöveget is megtalálták. Csaknem félszázadig tartó béke után Mineptah 5-ik évében Kr.e. 1277-ben ismét megrohanták a „nyugoti tartományt" Marajuinak zsoldosai, „az észak népei és a tenger országaiból való népek", ezek: акагиаёа (achaj), sakalsa (siculus), liku (leka, likiai), eairdan (sardiniai), turisa vagy tuliea (tyrsen). A III. Ramses 8-ik évében, Kr.e. 1232-ben Egyiptom ellen nyomuló mépek „kik föltámadtak a partokról és szigetekről" s „egy nép sem maradt tőlük békében", kezdve a ,,khita néptől" és elpusztították az amoriták országát: a tenger tuirsai (tyrsen), a tenger népe, a sairdana v. akiknek hazája puruszatha vagy puleszatha (filiszteus), zakkar (teukrok, trójaiak), sakalsa (siculus), danán vagy danauna (Danaidák, Mykenae), Uasasa (krétai axioi) országában volt. 8 Agamemnon mykenaei király szépapja a görög monda szerint Tantalos volt a lydiai vagy mysiai Sipylus királya, a ki tehát a Kr.e. XIV. század dereka táján, az 1342ki kheta-egyiptomi hadjárat ideje körül élhetett. Fiát Pelopsot elűzte, a trójai Ilos ivadékai aztán a Danaidák által alapított Argosban és Mykenaeben uralkodtak. Agamemnon tehát a moszuk, mysiaiak törzséből származtatható. Tróját pedig pusztulása előtt hét nemzedékkel, tehát Kr.e. 1430 —1400 körül a mysiaiak törzsrokonai a dardanok építették fel. A monda ugyanis a trójai uralkodók élére Dardanost, Zeus fiát teszi. Ennek fia volt Teukros, a teukrok vagyis az egyiptomi feliratok által említett zakkarok heros eponymusa ; Teukros fia Tros vagyis a tuirsák személyesítő je. Ezután jön Ilos Rión építője, aki •elűzte Tantalost s Pelopsot. Ilos fia Laomedon erősíti meg Ilion fellegvárát. Ennek fia Priamos, ezé pedig Hektor és Paris. Trója újabb felvirágzása eszerint a II. város felégetése után Kr.e. 1400 felé következett be. Ekkor Kis-Ázsiába nyomultak az aldunai eredetű dardanok és mysiaiak és 59