A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Nagy Gyula: A vámosoroszi szárazmalom

a kátránypapírt cseréppel cserélték ki. 8 Ez az épület azonban összedőlt. Je­lenleg az olajütő helyének egy kis részén, mintegy 7x4 m-es területen zsúfol­ták össze az olajütő berendezését. Ezt a területet vályogfallal vették körül és cseréptetővel fedték, hogy az olajütés szerszámai ne a szabad ég alatt he­verjenek. 1. A hántoló Az olajütő mai helyisége a sátor északi feléhez ragasztott. A sátor 3. osz­lopa közötti részt foglalja el. Az egyik oszlopközt a kőpad (XXXIII. t. 12) tölti ki. Ezen van a hántoló. A 250 cm hosszú és 115 cm széles kőpad felépítése a következő. A kőpad végeinél egy-egy átlagosan 24x26 cm vastag és 170 cm hosszú gerendát süly­lyesztettek a földbe. Ezeken két ugyanolyan vastagságú, 200 cm hosszú talp­gerenda fekszik. A talpgerendákba összesen 6 oszlopot csapoltak. A sátor felőli talpgerendán 4, a másikon 2 oszlop áll. A kőpad 4 párnafán nyugszik. A két szélső párnafát két-két 15x15 cm vastag s 80 cm magas oszlop tartja. Az oszlopokat egy-egy ferde oszlop támogatja. A gyámoszlopok alsó végei a föld­be süllyesztett gerendába csapoltak. A két belső párnafát pedig egy-egy 12 x 20 cm-es oszlop tartja. A pad 5,5 cm vastag tölgyfadeszkából van. Az elején s hátulján egy-egy éhre állított deszka látható. A sátor felőli 11 cm vastag és 50 cm széles. A pad elején levő deszka felső szélén két-két vonalpárral ro­vátkáit perem van. Egyik végén 60x40 cm-es részt kivágtak. Itt van a fel­járó. A kőpadra 5 fokból álló grádics vezet fel. A kőpad elején 8x8 cm-es fákból 70 cm magas korlát van. A kőpad alatti, egymástól 57 cm távolságra levő két oszlop alsó része keresztülvésett. Ebben van a szálvas állító talpa. Ékekkel szabályozható. A talp középső részébe süllyesztették a perselyt, amelyben a szálvas forog. A szálvas itt is 5 x 5 cm oldalméretű kovácsolt acél. A szálvasra ékelt orsó 29 cm átmérőjű és a széle 5,5 cm vastagságú. A tányérok felső része kissé dom­ború. Széleire vasráf van húzva. Hét db 40 cm hosszú akác pálcája van. A kő kikapcsolásához 2 pálca kivétele szükséges. Az orsó felett van a vitorla tőkéje. A tőke 18 cm átmérőjű, 27 cm magas­ságú fahenger, amelybe a 6 db 28 cm hosszú és 10 cm széles fenyődeszkából készített vitorlákat állították. A vitorlákat X alakban vékony kötéllel feszítet­ték ki. A tőke és a szálvas közé hosszú ékeket illesztettek. Az ékeket dróttal a szálvashoz kötötték. A vitorla forgása által keletkezett szél hajtotta ki a lehántolt héjat a kő alól. A vitorla alatt 50x50 s a kőpad elején 20x27 cm-es nyílás van. Ezen keresztül vágódott ki a lehántolt héj. A forgó pedig a vitorla­dob nyílása felett levő 10x10 cm-es nyíláson ömlött ki, egy kis kinyúló ferde deszkalapocskán. A padkő a kőpadon fekszik. Négy szorítógerenda, közé ékelt. A kőlyukba beékelt nyaktőkében forog a szálvas nyaka. A szálvas fejére illeszkedik a forgó­kő. A kő átmérője 100 és a széle 8 cm. A kőre boruló káva 114 cm átmérőjű és 18 cm magas. Az oldala keskeny deszkákból dongaszerűen összeállított. Alul szabályozható ráf fogja össze. A teteje deszkákból összerótt. Közepén 50 X 55 cm-es nyílás van. 8 Inczédy Márton ref. lelkész közlése. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom