A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 2. - 1959 (Nyíregyháza, 1961)

Nyárády Mihály: Pipakészségek Szabolcs megyében

12. kép. A korai fajta dobi pipa szárral és bojtos pipazsinórral. Id. Kórik Gábor rajza emlékezet után (Tiszalök) oldalán még rozmaringszálas, bal oldalán azonban már csak ragyázott (lyuggatott). Itt azután megvan a készítő M A jegye is. (Hihetőleg neve kezdőbetűi.) A másik oldalon ott találjuk a készítés idejét is: 1921. Ju. . . Említést érdemel az is, hogy a pipa fejéből a nyaka hegyes szögben indul ki, a nyak vége pedig karimás és ragyás

12 (13. kép). E bemutatott pipa alapján feltételezhetjük azt, hogy valaha Tiszabercelen is volt olyan-amilyen pipásság. Nyíregyháza maga csak azután kapcsolódott be a pipakészítésbe, amikor már megyei székhely lett. Ez természetes is. Hiszen — mint már tudjuk — cserépkészítéshez — s így a pipakészítéshez — sem volt agyagföldje. De volt egyre növekvő vevőköre. Ahogy idősebb emberektől a nyíregyházi pipások után kérdeztem — kivétel nélkül egy gyerekes — hogy ne mondjam : együgyű — kis verssel kezdték a visszaemlékezésüket : Hof man a fűszeres, Andre az üveges, Blau a pipás, Wohlgemut a csipás. A nyíregyházi pipássághoz tehát a Blau név kapcsolódott hozzá az emlékezetben.

13 Régi iratok lapozgatása közben azonban rájöttem, hogy a város legelső pipakészítőjének egy másik név viselőjét kell tekinteni. S e név a Jakab. Az 1887 — 1888. években ugyanis Jakab Béla foglalkozott itt pipakészítóssel, s Jakab Móritz a piparezeléssel.

14 12 Leltári száma: 56.246.1. 13 Id. Kulcsár Gábor adata (Nyíregyháza). 14 Ez az adat a nyíregyházi izraelita egyházközség anyakönyvében található (Nyházi Áll. Lvt. Szabolcs megyei anyaga). 117