A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
épületen nincs. Oldalról két átlósan elhelyezett, kétosztatú, cseppentő nélküli támpillér erősíti. A bejáratot későbbi időből származó előcsarnok védi. Efölött körülbelül a tető szélének magasságában egy egyszerű, tölcséres körablak van, melynek belső átmérője 50 cm, a külső 90 cm. Ma már nem látható, csak a padlástérről, mert be van falazva, hogy a körablak fölött még egy keskeny résablak is van, mely álcsúcsívvel, két tégla összetámasztásával van kiképezve. Ennek szélessége 40 cm, magassága 120 cm. Az orom felett egy későbbi időből származó fatorony is van. A déli oldalon, a hajón három rézsűs, félköríves ablak van. Az ablakok elhelyezése olyan, hogy a második és a harmadik között körülbelül szabályosan egy ablakköznyi kihagyás vehető észre. A fal állapota itt arra enged következtetni, hogy régebben itt volt a bejárat. A rézsű legkeskenyebb része az ablakokon olyan kiképzést kapott, hogy a téglányi beugrás elválik a rézsűtől. A másik, mondhatjuk, majdnem egyéni jellegzetessége ezeknek az ablakoknak, hogy felfelé keskenyednek, és illúzionisztikus hatással nagyobbítani látszanak a fal magasságát. A déli falon a szentélybeugrás előtt merőleges elhelyezésben támpillért találunk, mely ugyanolyan kétosztatú, cseppentő nélküli, mint a homlokzatiak. A szentély déli falán ablak nincsen. Van azonban valamivel a sarok előtt egy támpillér, melynek az elhelyezése szokatlan : a szentély sarkán áll és mégis merőleges a tengelyre. A keleti oldalon az előbbi ablakoknál keskenyebb és hosszabb rézsűs ablakokat találunk, melyek ugyancsak félkörívben végződnek. A keleti oromfal ma már nincs meg, de hogy volt, azt a támpillérek jelenléte igazolja. Észak felé ablakok még ma sincsenek a falakon. A szentélynél valaha sekrestye csatlakozott az épülethez, ennek jele a szentély északi falán a magasban levő vízszintes elkeskenyedés, ami egyúttal arra is mutat, hogy a sekrestye deszkamennyezetes volt. Az északi falon a támpillérek elhelyezése azonos a déli oldalon levőkkel. Az északkeleti vakolat nélküli támpilléren a téglaméret átlag 5,5X13X27 cm, a téglák egyenetlen nagyságúak. A templomba belépve egy újabbkori fakarzat alatt találjuk magunkat, mely két gerendán nyugszik, melyek azonban továbbhaladnak a padlástér felé, és ott folytatódva a már előbb említett kis fatornyocskát tartják. A templom belseje viszonylag egyszerű. Talaja a mai napig sincs lekövezve vagy padlózva, hanem csak ledöngölt agyag. Ezt az ősi állapotot egyetlen más falusi templom sem tükrözi a megyében. A hajó ablakainak belső méretei a rézsű szélén 70 X185, a közepénél pedig 35 X 140 cm. Az ablakok rézsűi felfelé itt is keskenyednek. A hajó méretei : hossza 8 m, szélessége 6,60 m. Bejáratánál a fal vastagsága 80 cm. A szentély a hajófaltól 76 cm távolságban nyílik mindkét oldalon. A hajót és a szentélyt nem választja el diadalív. A szentély oldalainak mérete : észak felé az óramutató járását követve 4 m, kelet felé 5 m, délre 4,14 m, nyugat felé 5,08 m. A szentély ablakainak mérete : a rézsű szélén 56 és 52 X 215 cm, míg a belső nyílás mérete 15, ill. 180 cm. Az 1779-es Canonica Visitatio alkalmával freskók kerültek elő, melyeket XV. századbeli jellegűeknek találtak 6 . 6 Schmotzer Pál: Adatok Szabolcs vármegye katolicizmusához. Szabolcs vármegye. Dienes István szerk. Bp. 1939. 127. 100
