A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
közül freskók vannak feltárva : Csarodán és Nyírbélteken, illetőleg pár év óta lemeszelve Lónyán ; még a következő helyeken vannak hiteles freskónyomok a mész alatt : Ajak, Marokpapi, Vámosatya. Oroson volt, talán van Baktalórántházán és lehetséges, hogy van még a többiben is, kivéve Napkort és Pócspetrit, mert az utóbbiaknál már új vakolat van. A marokpapi templomon a külső falon is voltak freskók, azonban a csarodai példa alapján ezek későbbiek lehetnek. Ezek a jellegzetességek egyúttal azt is elárulják, hogy milyen szegényes volt ennek a stílusnak a formakincse. Ezzel kapcsolatosan helyénvalónak tartjuk megemlíteni, hogy az úgynevezett provinciális stílus mellett fel kell vennünk egy falusi stílust is. Provinciális stílus pl. a csarodai templom. Azonban a csarodai templom és például a jaki templom közt legalább olyan távolság van, mint a csarodai és a piricsei templom leözött. Ez a falusi stílus egész más tulajdonságokkal bír. Az általános stílusfejlődéstől lemaradt, és a saját szűk formakeretei közt élt tovább. Ilyen mozzanat például a csúcsívnek olyképpen való kiképzése, hogy két téglát hosszában összetámasztanak, vagy pedig hogy a román rézsűs ablak a gótikus korszakban egy ideig változatlanul él tovább. Az erősen leszűkített motívumkészlet mellett jellemzi ezt a falusi stílust a nagyfokú technikai fogyatékosság is. A fentiekben erre bőven láttunk példákat a tökéletlen téglaégetéstől kezdve az olyan szabálytalan méretekig, mint amilyen Piricsén a szentély szélességeknek méternyi különbsége. Az építőknek ez a primitív felkészültsége megvilágítja a falusi nemesek anyagi helyzetét, és ugyanakkor az építők tudását is. Fel kell tételeznünk, hogy az építést vezető mester csekély tudással rendelkezett, nem lehetetlen, hogy az egész műhely csak alkalomszerű volt és jobbágyokból állott. Az a megállapításunk azonban, hogy ezt a falusi stílust még a provinciális jelzőre sem tartjuk jogosultnak, távolról sem akar lebecsülést jelenteni, mert számunkra éppen fontos rétegnek, a középkori magyarság széles tömegeinek, a falusi lakosság ízlésének és kultúrájának beszédes maradványai. Ezen alkotások között vannak olyanok, amelyek előtt az embert középkori levegő csapja meg. Ugyanakkor visszatükrözi a falusi magyar nép nyugodt, egyszerű, józan gondolatvilágát, funkcionalizmusával, melytől idegen a bonyolultság és cikornyásság, azt a szépséget engedi érvényre jutni, melyet a részek egyensúlya, az arányoknak egymáshoz való harmonikus viszonya bizonyos erőt és méltóságot juttat érvényre. Egyedülálló jelenség a baktai templom mintás polichrom falazása, melynek eddig egyetlen ismert előfordulása ugyancsak a megyebeli Szamostatárfalván van. A későbbi átalakítások folyamán meg kell említenünk, bár szorosan véve nem tartozik tárgyunkhoz, hogy míg a dongaboltozást Szabolcs megye területén használták különös szeretettel, addig Beregben kolostorboltozattal éltek ; Szatmárban ma csak Csengerben van egy dongaboltozat. Jellemző az a körülmény is, hogy a beregi templomok kitűnnek pontos méretükkel és fejlettebb technikájukkal. A beregi boltozásokkal kapcsolatban nem lehet említés nélkül hagyni a XIV. századi beregi műhelyt, melynek általunk eddig ismert állomásai Beregsurány, Csaroda, Lónya 125
