A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 (Nyíregyháza, 1960)
Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében
lessége a kórusnál 7,60 m, a diadalívnél 7,80 m. Hossza a karzattól számítva 12,40 m, a mostani homlokzat falától számítva 17,20 m. A jelenlegi barokk karzat megoldásában középkori. A karzat terhét viselő oszlopok folytatódnak felfelé, s a torony belső oldala ezeken nyugszik. A falak vastagsága mindenütt pontosan 78 cm, ami arra mutat, hogy a barokk átépítéskor a régi vakolatot leverték, új vakolattal látták el a falakat, és ezért olyan egyenletesek a falak, mintha nem is középkoriak lennének. A fal tégláinak mérete 6X14—15X28—29 cm. A diadalív élszedés nélküli, igen szabályos félkörív. A szentély mostani állapotában 40 cm-rel magasabban fekszik. A padozat egy része eredeti téglákkal van kikövezve, ezek mérete egyezik a falak tégláinak előbb említett méreteivel. A hagyomány szerint alatta kripták vannak. A szentély falainak mérete különböző. Északról kiindulva az óramutató járása szerint a következő : 5,95 m, 6,15, 5,50 m és a diadalívnél pedig 6,05 m, tehát minden oldalnak más és más a mérete. A szentély mai boltozata fiókosdonga, a padláson a téglák mérete 6 X 15 X 31 cm, tehát nem középkori. Egyéb egykorú részletek : fülkék, freskónyomok nem láthatóak. Helybeli hagyomány szerint a templom legrégibb része a szentély. Hogy ezt mire alapozzák, nem tudták megmondani, és nem látunk olyan mozzanatot, mely ezt indokolttá tenné. A templom első említése 1271ből származó oklevélben történik 103 . Védszentje egy 1319. évi adat szerint Szent István király 1 {)b . Szerepel a templom a Pápai Tized jegyzékben is 11 . 1483-ban a templomot 10 márkára értékelték, ami arra mutat, hogy téglából készült., és hogy nem volt tornya. Az építtetőt a Balogsemjén nemzetség tagjai között kell keresnünk. A Kállay levéltár már említett 127l-es oklevele szerint Ubul fia Mihály ismét adományul kapja Napkor elnéptelenedett birtokát a déli részen fekvő templommal együtt. Az első adományozás II. Endrétől származott, aki korábban Ubulnak adta a birtokot. Különbség azonban az, hogy most a templom felé eső részt is megkapta, melynek tulajdonosa, Butur rokonságával együtt a tatárjárás idején meghalt. A templom tehát a tatárjárás előtt épült, de hogy ki építtette, azt pontosan eldönteni nem lehet. Ubult akkor lehetne teljes bizonyossággal építtetőnek tekinteni, ha a családnak ez az ága Napkoron lakott volna. Meg kell jegyeznünk még, hogy az orosi templommal vannak bizonyos kapcsolatai : a hosszúkás szentély, a keleti fal két ablaka. Mint tetszetős lehetőséget megemlítjük még, hogy a szép, barokk karzat érdekes következtetésekre ad alkalmat. Ügy látszik ugyanis, hogy a barokk-kori torony és a karzat szerkezete a középkori szerkesztésnek a továbbélése. A megoldás ugyanaz, mint a csarodai, illetőleg az ajaki fatornyos templomnál, vagyis hogy a torony a templomtérbe a karzat kibővítésével beleépült. Valószínűnek látszik tehát, hogy az 176l-es átépítéskor, ismerve a falusi nép konzervatívizmusát, a fából épült karЮч A nagykállói Kállay-család levéltára, I. kötet 1224—1350-ig. Budapest, 1943. 12. sz. 9—10. 10b I. m. 94. sz. 31. И A római katolikus egyház Szabolcs vármegyében. Szabolcs vármegye. Borovszky Samu szerk. Budapest, 1900. 335. 106
