Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1726.-iki telepítés
67 ben földesurukkal állottak. A fentebb említett 1724 aug. 28-ikí úrbéri szerződés jobbágyi helyzetüknek tetemes javulását eredményezte. A kilenced, a három forint földadó, a 15 napi robotmunka nem voltak elviselhetetlen terhek. Ha itt-ott fordult is elő hanyagság a kilenced beszolgáltatásában, s ha az e miatt történt tálszigorú végrehajtások adtak is okot egy pár panaszra, általában azt mondhatjuk, hogy svábjaink becsülettel tettek eleget jobbágyi kötelességüknek. Nagyobb félreértés csak a 15 napi robotmunka értelmezése körül, támadt úgyannyira, hogy Károlyi Sándornak magának kellett a két viszálykodó fél: az uradalmi tisztek és a három sváb község lakossága között igazságot tenni. A csanálosi, fényi és nagymajtényi svábok panaszára a gróf 1726 dec. 20-án válaszolt. Leirata elején a sokat felpanaszolt végrehajtásokról beszél. Véleménye szerint a végrehajtás sokszor jogosult volt, mivel a folyamodók nem akarták megfizetni a kilencedet. Megengedi, hogy a végrehajtók néha túlmentek a megengedett határon. Ilyen kihágás miatt fogva is ül egy hajdú, akit meg fog büntetni, ha a folyamodók rá tndnak bizonyítani valamit. Ezentúl azonban nem fognak előfordulni igazságtalan végrehajtások, s ebben az irányban igen szigorú parancsot adott a tiszteknek. Figyelmezteti azonban a kérvényezőket, hogy ők viszont rendesen, minden vonakodás és késlekedés nélkül adják meg mindazt, amivel az uraságnak tartoznak. így azután nem lesz alkalmuk a tiszteknek a végrehajtásra. Ezután áttér az érvényben levő úrbéri szerződés egyes pontjaira, s bővebben fejtegeti és magyarázza őket. Minden telkes gazda évenként 15 napi munkát végez jószágával; ha pedig ez nem volna neki. akkor 15 napi kézi munkára van kötelezve. De nem elég. ha két-három telkes gazda összefog és egy ekét kiállítva, ketten vagy hárman együttesen szántanak 15 napig, mivel minden egyes telkes gazda egyedül köteles 15 napig dolgozni. Ha az újonnan letelepedett sváb gazda puszta teleket választ magának, akkor három éven át minden munkától és adótól mentes lesz. Ép így mentesek a bírák, pásztorok és erdőőrök: mindezeket nem a legmódosabbak közül kell választani. Azok az új sváb gazdák azonban, akik a régiektől kész házakat és bekerített telkeket vesznek, ép úgy mint külföldön, azonnal mindenféle úrbéri szolgálatot kötelesek teljesíteni. A földadó minden telek után évi három rajnai forint. Minden őszi és tavaszi terményből, a saját és az uraság földjéről is, kilencedet ad a gazda és köteles azt saját szekerén beszállítani, még a hegyről is (szőlőhegyről?). A fényi, majtényi és károlyi vámot minden gazdának meg kell fizetni. Ha pedig a folyamodók ettől a tehertől meg akarnak szabadulni, akkor minden egyes község évente három napot köteles szolgálni. Levélhordással ne terheltessenek többé, de ha a főispánnak, mint közhivatalnoknak, egy vagy két szekérre volna szüksége, kötelesek adni ép úgy, mint a többi községek. A nagyobb ünnepeken, úgy mint: karácsonykor, húsvétkor 5*
