Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1720-iki telepítés
31 Az egyik tétel szerint Elmajer a mészárossal együtt Lauingenben 1 r. for.-ot, egy másik tétel szerint pedig Neuburgban 40 kr.-t adott ki éjszakára. Az „éjszaka" alatt bizonyára vacsora és szállás értendő, ami onnan is kitűnik, hogy a költségjegyzékben az esetben nem említi a vacsorát külön. Nem kevésbbé jellemzőek a költségjegyzék azon tételei, amelyek a szorosan vett útiköltségre: hajó- és fuvardíjra, továbbá a borravalóra vonatkoznak. Elmajer Ulmtól Budáig magáért és a mészárosért 4, Zarnóczy Lőrincért pedig 2 r. for. viteldíjat fizetett a hajósoknak. Az összes sváb telepeseknek a Tiszán való átkelése -csupán 40 kr.-ba került. A jövevények részére való fogatokért Pesttől Károlyig 40, a plébános 7 7 részére pedig kocsiért és hajóért 5 1/2 r. for.-ot költött. Midőn a sváb telepesekkel Pestre érkezett, 4 r. for. borravalót adott a biztosnak és 2 forintos ebédet fizetett neki. A bátorkeszi-i parasztok, akik a hajót Pesttől visszahozták, 34 kr. borravalót kaptak. Elmajer látta el pénzzel Zarnóczy Lőrincet is a sváb út alatt, így jún. 6-án. a visszautazás második napján, 40 r. for.-ot, jún. 15-én Pozsonyban 4 és jún. 21-én Pesten 3 r. for.-ot adott át neki. Zarnóczy lovai részére Pesten 4fá> r. for.-ért tönkölyt. 1 r. for. és 21 kr.-ért pedig lábvédőket és takarmányt vett. Kisebb kölcsönöket is adott a magával hozott sváb telepeseknek: a szélmalom molnárjának 2OV2, egy svábnak 3, egy másiknak pedig 2 r. for.-ot. Ezek mindhárman kötelezték magukat, hogy ledolgozzák a kölcsönvett összegeket. Ami a hazautazás időtartamát illeti. Elmajer 1720 jún. 5-én indult el a sváb jövevényekkel hazájukból és dunai liajón jún. 21-én érkezett Pestre. így liát 16 nap alatt tette meg ez a XVIII. századbeli hajó az Ulm és Pest közti útat, az időzéseket is beleszámítva. Még csak egy érdekes körülményre legyen szabad utalnunk.' Elmajer a német helységneveket úgyszólván hibátlanul adja viszsza költségjegyzékében, míg az ismeretlen ügynök sokszor a felismerhetetlenségig forgatja ki őket eredeti alakjukból. Döntő bizonyíték ez Elmajernek német, s az ismeretlen ügynöknek magyar származása mellett. Az 1720 nyarán két csoportban érkezett sváb jövevények úgy-| szólván valamennyien Fény községbe 7 8 telepedtek le, s ők voltak 7 7 Hogy ki volt az itt említett plébános, nem tudjuk. Lehetett svábországi pap, aki híveit új hazájukba lekísérte, lehetett azonban ausztriai vagy magyarországi német lelkész ás. De minden bizonnyal ő lett az 1720-ban hozott új sváb telepeseknek első magyarországi papja. 7 8 Mezőfény, szatmármegyei kisközség, Nagykárolytól nyugatra. a Károlyi-család ősrégi, első foglalású birtoka. 1410-ben a Bagosyak és Vetésyek pert indítottak, hogy a hajdan puszta Fény falut Vadai Fekete András (magva szakadt 1396 előtt) vagy pedig Károlyi Merhárd (szerepel 1325— 1551), telepítette-e meg. A pert 1411-ben a Károlyiak nyerték meg, mivel beigazolást nyert, hogy Károlyi Merhárd volt a helység első telepítője. A királyi tizedet a gróf Károlyi-család Mezőfényben az 1776 nov. 2.-i ecsedi donatio alap-
