Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Az 1712,-iki telepítés
Nem tudjuk, mennyiben volt alapjuk mTndéT panaszoknak, mi csak az elégedetlenség tényét és szomorú következményeit: a nagyarányú szökést és visszavándorlást állapíthatjuk meg. Már Barkóczy Krisztina is említést tesz urának írt leveleiben a sváb jövevények szökéséről: feltevése szerint a német katonák kezdték őket szöktetni. 3 8 Kereskényi Jónás uradalmi tiszt igyekezett gátat vetni a szökés nagyobb arányú terjedésének, írt a szökevények tartózkodási helyére, így a német táborba is és kérte kiadatásukat. A kézrekerített szökevényeket a többiek elrettentésére békóba verve tömlöcbe vetette és kieszközölte, hogy senki se fogadjon fel a környéken ilyen szökött sváb telepeseket, akik nem rendelkeznek az uraságtól kiadott útlevéllel. Sikertilt is neki a szökevények legnagyobb részét visszahozni és a szökést megszüntetni, ha csak egy időre is. 3 9 Mindazonáltal megdöbbentő az 1712. évben a szökések nagy .száma. Nagykároly, Kaplony és Csomaköz községek 251 férfilakosa közül megszökött 91, tehát több mint harmadrészük. 1 0 A szökések mellett a visszavándorlás is nagy mérveket öltött. Napirenden volt. hogy kegyes elbocsátást és útlevelet kértek a gróftól azok a sváb lakosok, akik hazájukba visszatérni szándékoztak. 1 1 A szökéseknek meg volt az az örvendetes eredménye, hogy az uradalmi tisztek kénytelenek voltak egy kissé lelkiismeretesebben foglalkozni a reájuk bízott sváb telepesek helyzetével és ügyesbajos dolgaival. Erre vall Szatmár vármegye hites ülnökeinek 1712 december 23-án Nagykárolyban lefolytatott vizsgálata. Ez a vizsgálat volt hivatva kideríteni, hogy egyes nagykárolyi vagy más községbeli sváb lakosok jószágát, takarmányát, gazdasági felszerelését és élelmiszereit ellopta-e valaki, vagy pedig a károsult svábok maguk adták-e el. A beidézett magyar tanuk egyike sem vallott a lopás esete mellett, hanem hárman részint közvetlen tapasztalat, részint hallomás alapján azt állították, hogy a svábok a gróftól és a grófnőtől kapott ökröt, lovat, tehenet, búzát pénzen eladták, s azután azt mondták, hogy a farkas ette meg vagy ellopták. A harmadik tanú azt vallotta, hogy ő 1712 nyarán egy svábtól három véka konkolyos búzát vett, 16 polturán (azaz 24 krajcáron) vékáját. 1 2 Ezeket a tanúvallomásokat természetesen nagy óvatossággal kell fogadnunk, minthogy a legközelebb érdekelt felektől, a ma3 8 V. ö. 1712 jut. 16. (Okm. 4. f.) és 1712 szept. 21. (Okm. 4. j.) leveleit Nagykárolyból. 3 9 V. ö. Kereskényi Jónás leveleit Károlyi Sándorhoz 1712 aug. 8. Szatmárról (Okm. 5. a.) és 1712 szept. 26. Nagykárolyból (Okm. 5. c). 4 0 V. ö. az összes sváb lakosok 1712-iki (?) német nyelvű összeírását (Okm. 6.). 4 1 V. ö. az összes sváb lakosoík 1712 dee. 12-én kelt német nyelvű folyamodványát (Okm. 10.). 4 2 A vizsgálatról felvett jegyzőkönyv szövege magyar nyelvű, egyedül az egyes tanuk életkorára és körülményeire vonatkozó adatok latin nyelvűek (Okm. 13.). Dr. Vonház I.: A szatmármegyei német telepítés 2
