Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése 1803 után
174 ban azt kérvényezték az uradalmi mérnöktől, hogy hagyja meg őket háborítatlanul rétjeik birtokában. 60 7 Az uradalmi mérnök az erdődi úri szék megbízásához híven tőle telhetőleg igyekezett is a madarászi sváb és oláh gazdák közti vitát elintézni. Akiknek a nagymadarászi svábok közül 1808 tavaszán nem mérte ki a tavaszi fordulóhoz hátralevő .szántóföldjárandóságát, azoknak ősszel szándékozott kiadni a hiányzó szántóföldeket az éjjeli legelőből. Ezek a svábok azonban a késedelem által semmi kárt sem szenvedtek, hisz nem volt szükségük ezekre a földekre s nem is sürgették kiosztásukat. Jól tudták ugyanis, hogy írtatlan földet kapnak, ebből pedig volt nekik elég úgyanynvira, hogy még kiosztott irtásaikkal sem készültek el. A rétek fekvése elleni panaszt úgy akarta a mérnök orvosolni, bogy a lakosok kérelme értelmében a réteket szántóföldekké óhajtotta átváltoztatni, rétek számára pedig egy tagban fekvő szántóföldeket szándékozott felhasználni. Ő is méltányosnak találta, bogy a régi oláh lakosok a határ rendezésekor a maguk irtotta szántóföldjeiket és rétjeiket megtarthatták. 11 isz más ellenszolgáltatásban nem részesültek az irtásra fordított fáradságukért s így rendelte ezt a földesúr is. A svábok természetesen csak írtatlan földet kaphattak, nem is adhatott nekik az akkori mérnök irtott földet a régi o 1 áh lakosok megkárosítása nélkül. Ily értelemben tette meg a mérnök 1808 novemberében jelentését az űri széknek s hozzáfűzte azt a kérését, hogy idejekorán közöltessenek vele a jövőben felmerülő bajok nagyobb bonyodalmak elkerülése végett és gyorsabb intézkedés céljából. 80 8 Minthogy a mérnöknek jelentéséből nem tűnt ki világosan a nagymadarászi svábok panaszának igazsága vagy helytelensége, az úri szék megbízta az erdődi tiszttartót és a mérnököt, hogy vizsgálják meg újabhan és pontosabban az íigvet. Az úri szék ugyanis kárpótolni akarta a nagymadarászi svábokat szenvedett kárukért, abban az esetben, ha tényleg nem használhatták a nekik kimért réteket minden évben s ha ezek után mégis szolgálatot kellett teljesíteniük az uraság részére. 60 9 A nagymadarászi svábok panasza nem nyert egyhamar elintézést! Ügy látszik, több alkalommal is fordultak ugyanazzal az üsrsrve! az úri székhez. Plósz Gvörgy uradalmi mérnök ugyanis 1809 szeptemberében újabb jelentést terjesztett Borsitzky Pál nagykárolyi jószágfel ügyelő elé s mellékeit egy tervezetet is az egész nagymadarászi határ rendezéséről. A jószágfelügyelő erre 1810 februárjában szerette volna megtudni a mérnöktől azoknak a nagymadarászi sváboknak a számát, akik írtatlan telkekért és hasznavehetetlen rétjeikért kártérítést követeltek, valamint azt is, hogy mi hiányzik ezeknek a sváboknak úrbéri járandóságuk ki00 7 V. ö. a nagymadarászi örökös gazdáknak az uradalmi mérnökhöz intézett magyar nyelvű kérvényét 1808 június 21-ről (Okm. 195.). 60 8 V. ö. Plósz György uradalmi mérnöknek az erdődi úri székhez intézett magyar nyelvű jelentését 1808 november 7.-ről (Okm. 196.). 00 9 V. ö. az 1808 december 12.-én tartott erdődi úriszéknek magyar nyelvű határozatát (Okm. 196.).
