Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Új sváb községek keletkezése az 1790-es években

167 tot és 56 krajcárt. így a község összes adója 206 rajnai forintra és 53 krajcárra emelkedett. 57 9 1779-ben még mindig csak oláhok laktak Nagymadarászon, a házzal bíró gazdák száma 116 volt. 58 0 Az 1780-as években több ízben meriilt fel terv a községnek sváb telepesekkel való benépesítésére. így Somogyi Ferenc nagy­károlyi jószágfelügyelő 1788 júliusában azt ajánlotta Károlyi An­talnak. hogy engedje Erdőd fölösleges sváb lakosságát Nagymada­rászra költözni, minthogy ezek a svábok nagy kedvvel szállanának oda és az ottani erdők kiirtásával nagy hasznára lennének az ura­dalomnak. A pesti központi iroda magáévá tette Somogyi jószág­praefectus javaslatát s 1788 július végén előterjesztést ;- tett ebben az irányban a grófnak, aki azt elfogadta. Somogyi Ferenc 1788 augusztus második felében már Károlyi Antal rendeletére hivat­kozva utasította a nagymajtényi ispánt, hogy minden rendelke­zésére álló békés eszközzel tegye lehetővé azoknak a sváboknak Nagymadarászra való átköltözését, akiknek kedvük volna oda szállani. 58 1 A tervbe vett nagymadarászi sváb telepítés ez alkalommal is elmaradt. Csak 1800 tavaszán költöztek az első svábok Naigyma­darászra. Az új lakosok vetni való zabot kaptak az uraságtól, szántóföldjük azonban nem volt, ahová ezt a zabot elvethették volna. Ezért 1800 áprilisában arra kérték az uradalmi mérnököt, hogy engedje át nekik erre a célra a régi kerteknek fel nem mért, megmaradt darabjait. Ugyanakkor kukorica földek kiutalásáért is folyamodtak a mérnökhöz. 58 2 A nagymadarászi új svábok neveivel csak 180 í - tol fogva talál­kozunk. Äz 1801-től 18Ó3-ig terjedő időben 63 sváb lakos fordul elő Nagymadarászon. Ezek közül a szomszédos sváb községekből jött be 56 (még pedig Erdődről 25. Nagymajtényból 15. Alsóhomo­ródról 1, Nagykárolyból 4. VáHajról 2. Gilvácsról 2, Krasznatere­besről 1, Krasznabéltekről 2, Mezőfényrő! 2, Mezőpetriből 1, vala­melyik sváb községből 1): külföldről telepedett 7 (még pedig 1801-ben 2, 1802-ben 5). 58: 5 A beköltözőiteknek majdnem a fele Erdődről származik. Ugv mint a többi áj sváb községeknél, itt is igen kevés a külföldről érkezettek száma (65-ból: 7). Az erdődi és bélteki uradalom régi sváb községei Károlyi Jó­zsef korában (1791-től 1805-ig) a következő fejlődést mutatják: 57 9 V. ö. az 1770-re szóló nagymadarászi összeírást. U. o. 38 0 V. ö. Károlyi Antal gróf birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 58 1 V. ö. Somogyi Ferenc jószágpraefectusnak Károlyi Antalhoz intézett latin nyelvű jelentését 1788 július 11.-ről (Okm. 182.): a pesti központi irodá­nak erre vonatkozó latin nyelvű véleményét 1788 július 28.-ról (Okm. 183.); Károlyi Antalnak 1788 augusztus 4.-Í haiározatát (Okm. 183); valamint So­mogyi Ferencnek Meszlényi István nagymajtényi ispánhoz intézett magvar nyelvű levelét 1788 aug. 21.-ről (Okm. 184.). 38 2 V. ö. a nagymadarászi új sváb lakosoknak Unghváry János uradalmi mérnökhöz intézett magyar nyelvű kérvényét 1800 április 11.-ről (Okm. 190.). 38 3 V. ö. az 1801., 1802. és 1803.-Í erdődi keresztelési anyakönyveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom