Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1790-es években
167 tot és 56 krajcárt. így a község összes adója 206 rajnai forintra és 53 krajcárra emelkedett. 57 9 1779-ben még mindig csak oláhok laktak Nagymadarászon, a házzal bíró gazdák száma 116 volt. 58 0 Az 1780-as években több ízben meriilt fel terv a községnek sváb telepesekkel való benépesítésére. így Somogyi Ferenc nagykárolyi jószágfelügyelő 1788 júliusában azt ajánlotta Károlyi Antalnak. hogy engedje Erdőd fölösleges sváb lakosságát Nagymadarászra költözni, minthogy ezek a svábok nagy kedvvel szállanának oda és az ottani erdők kiirtásával nagy hasznára lennének az uradalomnak. A pesti központi iroda magáévá tette Somogyi jószágpraefectus javaslatát s 1788 július végén előterjesztést ;- tett ebben az irányban a grófnak, aki azt elfogadta. Somogyi Ferenc 1788 augusztus második felében már Károlyi Antal rendeletére hivatkozva utasította a nagymajtényi ispánt, hogy minden rendelkezésére álló békés eszközzel tegye lehetővé azoknak a sváboknak Nagymadarászra való átköltözését, akiknek kedvük volna oda szállani. 58 1 A tervbe vett nagymadarászi sváb telepítés ez alkalommal is elmaradt. Csak 1800 tavaszán költöztek az első svábok Naigymadarászra. Az új lakosok vetni való zabot kaptak az uraságtól, szántóföldjük azonban nem volt, ahová ezt a zabot elvethették volna. Ezért 1800 áprilisában arra kérték az uradalmi mérnököt, hogy engedje át nekik erre a célra a régi kerteknek fel nem mért, megmaradt darabjait. Ugyanakkor kukorica földek kiutalásáért is folyamodtak a mérnökhöz. 58 2 A nagymadarászi új svábok neveivel csak 180 í - tol fogva találkozunk. Äz 1801-től 18Ó3-ig terjedő időben 63 sváb lakos fordul elő Nagymadarászon. Ezek közül a szomszédos sváb községekből jött be 56 (még pedig Erdődről 25. Nagymajtényból 15. Alsóhomoródról 1, Nagykárolyból 4. VáHajról 2. Gilvácsról 2, Krasznaterebesről 1, Krasznabéltekről 2, Mezőfényrő! 2, Mezőpetriből 1, valamelyik sváb községből 1): külföldről telepedett 7 (még pedig 1801-ben 2, 1802-ben 5). 58: 5 A beköltözőiteknek majdnem a fele Erdődről származik. Ugv mint a többi áj sváb községeknél, itt is igen kevés a külföldről érkezettek száma (65-ból: 7). Az erdődi és bélteki uradalom régi sváb községei Károlyi József korában (1791-től 1805-ig) a következő fejlődést mutatják: 57 9 V. ö. az 1770-re szóló nagymadarászi összeírást. U. o. 38 0 V. ö. Károlyi Antal gróf birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 58 1 V. ö. Somogyi Ferenc jószágpraefectusnak Károlyi Antalhoz intézett latin nyelvű jelentését 1788 július 11.-ről (Okm. 182.): a pesti központi irodának erre vonatkozó latin nyelvű véleményét 1788 július 28.-ról (Okm. 183.); Károlyi Antalnak 1788 augusztus 4.-Í haiározatát (Okm. 183); valamint Somogyi Ferencnek Meszlényi István nagymajtényi ispánhoz intézett magvar nyelvű levelét 1788 aug. 21.-ről (Okm. 184.). 38 2 V. ö. a nagymadarászi új sváb lakosoknak Unghváry János uradalmi mérnökhöz intézett magyar nyelvű kérvényét 1800 április 11.-ről (Okm. 190.). 38 3 V. ö. az 1801., 1802. és 1803.-Í erdődi keresztelési anyakönyveket.