Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Történeti áttekintés (a sváb telepesek régi hazájáról)

XVIII Nem lesz érdektelen egy pillantást vetni azokra a változásokra, amelyek Württemberg beIkormány za t ába n a királyság kikiáltásával (1806 jan. 1.) beállottak. A legfőbb kormányzati hatóság az államminisztérium, amelynek hat közigazgatási ága volt. A királyság felosztatott 12 körzetre, Napoleon alatt helytartóságokra egészen úgy, mint Franciaország megyékre. Az egyes körzetek élén főnökök (helytartók) állottak ép úgy, mint a francia prefektusok (préfets). Az igazságszolgáltatást elválasztották a közigazgatástól. Első fokon a járási bíróságok ítélkeztek, másodfokon a Ludwigsburgban. Rottenbiirgban és Ulmban székelő tartományi bíróságok. Az igazságszolgáltatás egységessé tétetett az ország összes lakosai számára (1806 máj. 8.); a nemesség elvesztette külön bíráskodását ép úgy. mint az adómentességet és a hitbizományi előjogokat. A rendőrsqg számát nagy mértékben szaporították és külön rendőrminisztériumot állítottak fel. Az eddigi önálló pénzügyigazgatóságok: mint kincstári kamara. tartományi adóhivatal és egyházi pénztár egyesíttettek a pénzügyminisztériumban. Az egész egyházi vagyon 450 helységből, tanyából, udvarból és malomból állott, 52% millió forint értékben 68.412 lakossal. Az egyház rendelkezésre álló tőkéje 800.000 forintot tett ki. Frigyes uralkodása alatt sokat fordítottak az utak megjavítására, a Thum Taxis-háztól elvett postaszolgálat nagyban elősegítette a közlekedést. Ugyancsak ő alatta alapították Friedrichsbafen kikötőt (1811) Buchhorn birodalmi város és Hofen kolostor egyesítéséből. A felsőbb iskolák számára külön főigazgatóságot állítottak fel. csak az elemi iskolák maradtak a konzisztorium (egyházi tanács) alatt. Állami tanítóképzőintézet ds működött 1811 óta Esslingenben. Az egyetem a kultuszminisztérium hatásköre alá került (1806). Erigyes király udvara igen fényes volt és óriási költséget emésztett fel. Ugyancsak igen sokba került az udvari vadászat; nagy terhet jelentett a népre a nagy kiterjedésű vadászterületek és pompás parkok fenntartása. * * * Befejezésül legyen szabad egy pár szóval megemlékeznünk a mai Württemberg népességi viszonyairól. Württemberg területe 19.300 négyzetkilométert foglal magáitan: lakosainak száma kereken 2.600.000. s így egy négyzetkilométerre 132 lakos esik. A minket érdeklő felsősváb területen (Oberschwaben) a népesség sűrűsége ennek csak mintegy a fele: egy négyzetkilométerre 70 lakos jut, az AUgäuban csak 60, a Bodeni tó környékén már százon felül. A felsősváb terület népességének csekélyebb sűrűségére magyarázatul szolgálnak a déli felsősváb vidék és az Allgäu települési viszonyai. A XVI TI. században ugyanis megszűnt itt a faluközösség és kialakult a zárt udvarház rend-