Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1770-es években
146 külföldről telepedett 2. A zsellér Kálmándróí költözött be. a lakó pedig régi erdődi volt. Szilváskertje 16 erdődi sváb gazdának volt. 49 0 — 1779-ben 155 házzal biró gazdával ós úrbéri telekkel rendelkezett az uraság Erdődön. A svábokon kívül magyarok is laktak a községben, iskolájuk ós papjuk azonban csak a sváboknak volt. 48 4 Krasznabélteken 1774 szeptemberében 89 sváb gazda és 15 zsellér, a promontori nagy hegyen pedig 7 kültelki sváb férfi tartózkodott. Egy Krasznasándorfaluból beköltözött gazdán és egy Erdődről jött kültelkin kíviil valamennyien régi krasznabélteki lakosok voltak. 49 1 1779-ben 106 házzal bíró gazda lakott a tiszta sváb községben. 49 2 Szakaszon 1779-ben 46 házzal bíró gazda lakott. Éltek a svábokon kíviil oláhok is a községben. Temploma mindkét felekezetnek volt. 49 2 Krasznasándorfalunak 1774 szeptemberében 54 sváb gazdája volt. ezek köziil régi 45; Szakaszról jött be 1. Erdődről 1, Krasznabéltekről 1, valamely sváb községből 4: külföldről telepedett le 4. A szőlőtulajdonosok közt szerepel egy beköltözött és egy új sváb telepes. 49 3 1 779-ben szintén 54 házzal bíró gazda tartózkodott a községben, valamennyien svábok voltak saját templommal, iskolával és pappal. 49 2 Ugyancsak 1779-ben egy Krasznabéltekről beköltözött új lakos és egy új külföldi telepes szerepel. 49 4 Királydarócon (a hasonló nevű uradalomban) a Károlyiak 1776-ban egy nemesi kúriát és 59 egész gazdatelket bírtak. A korcsma és a mészárszék évi 85 forintot hozott; a községnek volt egy malma is. Az uraság a vámnak és a vásárjövedelemnek egyharmadát szedte; kapta ezenkívül a kilencedet és az 1776 november 2-iki ecsedi adománylevél alapján a királyi tizedet is. 49 5 Királydarócon a gróf Károlyi-család 1779-ben a gazdatelkeknek kétharmadával rendelkezett, amelyeken 157 házzal bíró gazda lakott. A népesség magyarokból, svábokból, oláhokból, oroszokból (ruthénekből) és zsidókból állt. Volt a községben egy római katholikus, egy görög katholikus (oláh), egy kálvinista templom (mindháromnak saját papja) és egy zsinagóga. Saját iskolájuk csak az oláhoknak és a magyaroknak volt. 49 6 A Károlyi-birtokokhoz nem tartozó Túrterebesről és Tasnádról a következőket említhetjük meg az 1770-es évekből: Túrterebesen az 1771—1779-is; terjedő időben 9 áj sváb lakosról van tudomásunk; közülük Krasznabéltekről költözött be 1, 49 0 Y. ö. az 1774 szept. 3.-i erdődi összeírást (Okm. 169.). 49 1 V. ö. az 1774 szept. 10,-i krasznabélteki összeírást (Okm. 170.). 49 2 V. ö. gr. Károlyi Antal birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 49 3 Y. ö. az 1774 szept. 12.-i krasznasándorfalusi összeírást (Okm. 171.). 49 4 V. ö. öz 1779.-Í krasznasándorfalusi anyakönyveket 49 5 V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, 88. old. 49 6 V. ö. gróf Károlyi Antal birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.).
