Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1770-es években
142 legtöbb sváb lakost. A svábokon kívül 39 magyar és orosz gazdája, 7 zsellérje és 4 lakója volt a községnek. 46 3 1779-ben az uraság 67 gazdaházzal rendelkezett Mérken, a zsellérek száma 9 volt. Két templom állott ekkor a községben, egy görög kath. (orosz) és egy kálvinista; iskola volt kettő: egy sváb és egy magyar. 46 4 Kraszn äi erebeseri 16 5 1772-ből van tudomásunk az első sváb gazdáról, aki valamely sváb községből jött be. 46 6 1773- és 1774-ben 28 krasznaterebesi sváb lakos fordul elő; ezek közül Nagymajtényból költözött be 10, Krasznabéltekről 1, Nagykárolyból 1, Kálmándról I, Erdődről 1, Gilvácsról 1, Királydarócról 1, Mezőfénvről 1, valamelyik sváb községből 5; külföldről telepedett 6 (1773ban 1. 1774-ben 5). 48 7 1 775 januárjában 9 sváb gazda lakott Krasznaterebesen. Ezek között volt 4 régi, Nagymajtényból jött át 2, valamelyik sváb községből szintén 2, új telepes 1. Az oláh gazdák száma 75 volt, a zselléreké 2, a lakóké 13. 46 8 Krasznaterebesnek 1776-ban 26'5 egész gazdatelke és 2 zsellértelke volt. Az erdőség nem volt nagy; a korcsmának ós a mészárszéknek évi jövedelme 22 rajnai forintot tett ki. Az uraság a kilenceden kívül az 1776 nov. 2.-i ecsedi donáció (adománylevél) alapján szedte a tizedet is, ami ellen az egri püspök 1780-ban tiltakozott. 46 9 1779-ben 96 gazda és 1 zsellér élt a községben, amelynek egész külső határa 50% úrbéri telket (sessiót) tett ki. Állott itt egy oláh templom, amelynek plébánosa is volt, ezenkívül egy oláh és egy sváb iskola. 47 0 Térjünk át a nagykárolyi uradalom régi sváb községeinek helyzetére az 1770-es években. Nagykárolyban 1771-ben valamelyik sváb községből beköltözöttről és egy új telepesről, 1772-ben egy Erdődről beköltözöttről és egy új telepesről tudunk. 47 1 1774 októberében 231 sváb gazda 46 3 V. ö. az 1774 okt. 4.-i mérki összeírást (Okm. 163.). 46 4 V. ö. gr. Károlyi Antal birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 46 5 Szatmármegyei kisközség, Nagymajténytől keletre, régi neve: Tőketerebes. 1433-ban az ecsedi Báthoryak felosztották egymás között Krasznaterebest. Története különben Ecsedével azonos. 1624-ben Bethlen Gábornak jutott a község, 1633-ban Bethlen Istvánnak, aki 1647-ben a majtényiaknak megengedte, hogy a terebesi irtott erdőben kaszáljanak. 1724-ben a kincstár számára 8380 forintra becsülték fel; a kincstártól Károlyi Ferenc 1748 ápr. 6.-án az ú. n. ecsedi vétel által szerezte meg. A királyi adománylevél csak 1776 nov. 2.-áról kelt (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét. 63. old.). — A községnek 1789 óta van plébániája és ugyanebből az évből valók az első anyakönyvek. Krasznaterebes azelőtt Nagymajtény fiókegyháza volt.' — Krasznaterebes község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1808-ban: 539 r. k.; 1912-ben 810 r. k., 939 g. k., 70 ref., 1 luth., 41 izr.; 1930-ban: 778 r. k„ 765 g. k„ 3 g. kel, 6 ref., 9 izr. 46 6 V. ö. az 1772.-Í nagymajtényi anyakönyveket. 46 7 Y. ö. az 1773—1774.-iki nagymajtényi anyakönyveket. 40 8 V. ö. az 1775 jan. 19.-Í krasznaterebesi összeírást (Okm. 165.). 46 9 Y. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I-ső kötetét, 63 old. 47 0 V. ö. Károlyi Antal gr. birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 47 1 V. ö. az 1771—1772,-i nagykárolyi keresztelési anyakönyveket.
