Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)

Új sváb községek keletkezése az 1750-es években

123 dődhetett. mivel 1749 január elején már körülbelül 40 sváb gazda lakott a községben 9 vagy 10 magyar gazdával szemben. Nem a legnagyobb egyetértés uralkodott köztük. A svábok nagyobb számuknál fogva vezető szerepet igényeltek maguknak a község politikai és gazdasági vezetésében, a magyarok pedig ősi, szerzett jogaikra hivatkoztak. így a svábok 1749 januárban érdeklődtek Károlyi Ferencnél a vállaji malom ára iránt, amelyet közösen akartak a grófnak megfizetni. — A sváb kántor 1748 Szent Mihály napjától (szept. 29.) 1749 újév napjáig vezette a korcsmái, amelynek jövedelmé­ből a svábok templomot szándékoztak építeni. A 9—10 magyar gazda azonban a korcsma jövedelem felét követelte magának. A svábok természetesen nem voltak hajlandók megadni a magya­rok követelését, minthogy ők négyszer annvian voltak, hanem csakis a magyarokra eső arányos rész kiadásába egyeztek bele. — A svábok azzal vádolták a magyarokat a gróf előtt, hogy tönkre teszik és, elpusztítják az erdőt... 28 0 Károlyi Ferenc átengedte a sváboknak a malmot azzal a feltétellel, ha megfizetik az udvar­bíró által megállapítandó árat. A korcsma jövedelemre nézve úgy döntött a gróf, hogy elégedjenek meg a svábok a féljövedelemmel. A személyszámot azért nem lehetett tekintetbe venni, mivel a magyarok viselték a svábok beköltözése előtt és azóta is a terhe­ket. Az erdőre vonatkozólag az volt Károlyi Ferenc megjegyzése, hogy 10 ember nem pusztíthatja el, s lia nem használja fel épít­kezésre, még sok kárt sem tehet benne. Az ügyet különben át­adta megvizsgálás végett az udvarbírónak. 88 1 Művelődéstörténeti szempontból érdekes Kaar Johann vállaji sváb peres iigye Veres Ferenc mezőpetri nemes emberrel. Veres Ferenc ugyanis 1748 pünkösdjén bérbe vette Csomaközy földes­úrtól a mezőpetri korcsmát s Kaar Johannt fogadta meg korcsmá­rosnak a következő feltételek mellett: Kaar minden kimért öreg cseber bor után egy-egy máriás készpénzt, havonként két véka gabonát és két szekér fát fog kapni, mentes lesz a telekadótól, az urasági robotmunkától és a községi közterhektől. Veres Ferenc úr köteles megcsináltatni, illetőleg kijavíttatni a pincét és a házat s bekeríteni az udvart és a kertet. Veres Ferenc azonban nem tel jesí­tette szerződésbeli kötelezettségeit. A pincét egyáltalán nem lehe­tett használni, a ház szintén nagyon rozoga állapotban volt. sem födele, sem oldalfalai nem voltak megfelelők. A bort a pitvar­ban kellett tartani, ahol egyfelől a tűz, másfelől a nap melege sütötte a hordót. A melegség és a csekély fogyasztás folytán a bor megromlott. Négy hónapon át hiába sürgette Kaar a pince és a ház javítását, egy ízben két hétig is üresen állt a korcsma 38 0 Y. ö. a vállaji sváboknak Károlyi Ferenchez intézett magyar nyelvű folyamodványát 1749 január elejéről (Okm. 145.). A kérvény keltezése hiány­zik. de tartalmából kitűnik, hogy újév táján írták. A folyamodók ugyanis boldog újévet kívánnak a grófnak a kérvényben. Az évszámot Károlyi Ferenc válaszából tudjuk. 38 1 V. ö. Károlyi Ferencnek sajátkezű magyar nyelvű válaszát a vállaji svábok folyamodványára 1749 január 5-ről (Okm. 145.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom