Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Deési Sándor: A nyíregyházi színjátszás ötven éve

1. A társulat jól szervezett és gyakorlott tagokból álljon, az előadások a magasabb műigényeket is kielégítsék. 2. A műsor változatos legyen s az irodalom legjobb termékei kerüljenek szinre. 3. Mérsékelt helyárakat. 4. A társulatnak legyen legalább annyi jövedelme, hogy deficittel ne küzködjék, mert ha a társadalom szánakozni kezd, inkább elkerüli a színházat. 5. Jó ismerősöknek adjanak jegyet egymás mellett, mert jól esik egy kis kedélyes elbeszélgetés. 6. A szerencsétlen helyre épült színházhoz a sárba fulladás és agyongázolás veszélye nélkül lehessen eljutni és onnan hazatérni. A Bessenyei Kör is akcióba lép. 1900-ban már a Bessenyei Kör is oltalmába vette a szinügyet és szinügyi albizottságot szervezett, melyen Ferlicska \(Garai) Kálmán elnökölt. A Bessenyei Kör elnöke akkor Feilitsch Berthold főispán volt. Papp György pénzügyigazgató nagy propaganda cikket írt a szinház érdekében Bencs László polgármesterhez és Kertész Bertalan főkapitányhoz. Komjáthy ekkori előadásairól nagy elismeréssel írnak a lapojk s elismerik, hogy csupa újdonságot mutatott be és opera előadásokkal is kedveskedett. így előadta a Trubadurt és Tévedt nőt. Az operettek közül legnagyobb sikere volt a Görög rabszolgának. Junius 22-én zárt. 1901 május 7-én újra megjelent Komjáthy és egyfolytában játszott junius 10-ig. Kezdte a Cigánybáróval, végezte a Cyranó de Bergerac-val Az Ócskay brigadéros dicsősége tetőpontján állott s Nyiregyházán is nagy tetszés fogadta. A lap keserűen, de «fenkölt» nyelvezettel búcsúztatja Komjáthyt: «....fölszedi a 57