Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Sasi Szabó László dr: Ötven év politikája

szociálista mozgalmai, a szabadgondolkodók térfoglalásai, a régi tradícióktól való tömeges elpártolásnak megannyi tünetei, mind ennek a túlhajtott szabadelvű politikának a számlájára tartoznak. És nem szabad elfelednünk azt se, hogy a mai kor felekezeti türelmetlenségének magvait is egész bizonyossággal ott talál­hatjuk a szabadelvű tábor által minden különösebb ok és szükség nélkül felvetett és jobb ügyhöz méltó energiával ke­resztülhajszolt egyházpolitikai vitákban, amely a kötelező polgári házasság intézményét még meg is fejelte a felekezetnélküliség intézményes biztosításával! így készült el a talaj lassacskán és szisztematikus bizton­sággal azoknak a felforgató eszméknek a számára, amelyek a vesztett háború gyászos végén az októberi forradalomba sodor­ták a szabadosságtól, a túlhajtott liberális eszméktől megkótya­gosodott tömegeket és a nemzeti gondolattól és vágyaktól idegen vezéreket! Mindent összevetve, semmi okunk nincsen arra, hogy az elmúlt 50 év magyar politikai életének mezejére valami nagy örömmel és büszkeséggel tekintsünk vissza. Az a derűs és felületes nézőpont, ami Mikszáthnak a szabadelvű kormány virágzásának idejéről olyan utolérhetetlen bájjal megirt cikkei­ből, novelláiból mosolyog felénk, bizony alapjában nagyon is saomoru korkép, amelyben a nyugalmas és békés politikai helyzet alatt a jövendőnek keserves ébredése lappangott. A háború kataklizmája és az utána következő rémségek hozták meg ezt az ébredést a hirtelen magára maradt, de egyúttal agyon-csonkitott magyarság számára. Jöttek a tetemre hivások, a megtorlások, a vallási és felekezeti meghasonlások, a kurzus-politika, amelynek csökevé­nyei még itt-ott manapság is mutatkoznak. Ez a politika azonban immár kijátszotta ütőkártyáit és lassacskán átadja helyét egy megbékélt, kiegyensúlyozott, egész­84

Next

/
Oldalképek
Tartalom