Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Deési Sándor: A nyíregyházi színjátszás ötven éve

Felgyúlt a villany! Megemlítésre méltó, hogy a részvénytársaság 1895-ben intézkedett a villanyvilágítás bevezetése iránt, úgy, hogy Bokody Antal társulata novemberben már villanyfénynél játszott. A petróleumhoz, vagy jobb esetben gázvilágitáshoz szokott színészeknek meg kellett tanulni, hogyan kell a villanyhoz kimázolni az arcot. Ezen év őszén a földszinti állóhelyet beszüntették, helyére 2 páholyt rendeztek be s diákhely lett a II. emelet jobb oldali része. Bokody december 1 i-én nyitotta meg a színházat az Otthon c. darabbal és küzködött a részvétlenséggel 1896 február 9-ig. A lapban keserű kifakadásokat hangoztattak a részvétlenség miatt: «Csukjuk be a színházat, adjuk el granáriumnak, vagy akárminek, mert abban ugyan több színtársulat meg nem él. Már pedig tiltakozunk, hogy Nyíregyháza legyen az az országosan meghurcolt város, ahol se Tiszay, se Szalkay, se Bokody, se senki a világon 50 téli előadáson meg ne éljen, sőt közénk a biztos bukásra jöjjön. Inkább semmi, mint botrányos eredmény». Sokat emlegetik, hogy a Szénapiac nem színháznak való -hely. Mi sem mutatja jobban Bokody igazgató szorongását, minthogy önmagának rendezett jutalomjátékot. Fellépett a Párisi rongyszedőben. A lap is elárulja a helyzetet: «Hoffmann előkészületei miatt előadás nem volt. Azt hisszük, nem sokat vesztett a direktor kasszája». Az első városi segély. Mindezek láttára felébredt a hivatottak lelkiismerete A történtek 1896-ban olyan dolgok, amelyek megnyugtatták A •színház miatt aggódókat. 53