Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Marconnay Tibor: Karszti táj (vers)

Karszti táj Körül kopasz szirtek családja. Görbe fügefa kövek közt kis zöld keretben sorvad s terem katlanformáju völgyre hajolva, hol a lég ragyogva rekken. Egy szálas horvát szomjas falujába szamárcsordán, hordókban szállitgatja az éltető vizet. Foszforeszkálva felhőz port az uttá lett szikla lapja Áz országút nagy erdőn visz keresztül. Vadon, őserdő. Lombja meg se rezdül. Dusán virul kegyetlen nap alatt. Mi táplálja? Talán a tengerpára? Mélyen nyúlik le szirtes talajába? Vagy tán egy földalatti karsztpatak ? Marconnay Tibor. 481 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom