Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

hogy Nyíregyháza város örökváltság évfordulóján állítsák fel a gazdasági iskolát, melyet elsősorban a gazdák érdemelnek, de ez lehetőségét adja annak, hogy a tanya népe szívélyesebb kapcsolatba kerüljön a városi néppel, hogy szűnjék az az állítás, mintha a tanya ellensége lenne a városnak. A cikk nemcsak helyi, hanem országos vonatkozásban is figyelmet keltett. Az Uránia előadások sorozatát Szohor Pál ünnepi beszéddel vezette be. Szabó Antal felvilágosító közleményt ad a kállói hóhérról, kállói-egyesről és kállói-kettősről. Garay Etta szavalómüvésznő soproni szereplését méltatják a lapok. Stoll Ernő 1857-beli ábécés könyvet emelt ki a feledésből és rámutat arra, hogy hiányzik Bökényi Dániel «nagy gonddal és |ügyszeretettel irt értékes munkájából.» Gégény község megszervezte Népakadémiáját. Vass Mihály és dr. Bötvkös Béla vezetésével tizennégy tagja látogatást tett a nyiregyházi ev. Kossuth főgimnáziumban, s meghallgatta Szalay, Schárbert szakprofesszorok előadásait. A centennárium alkalmából L. Kovács András szájhagyomány után felidézi azt a régi szokást, hogy hogyan hozták be a kötelező iskolábajárási és miért harangoznak este 9 (lefekvés) és hajnali 3 (felkelés) órakor. A település idején szétszórtan voltak a lakások. A tanyai asszony font, szőtt. Ami bizonyossá teszi, hogy kender- és lentermesztéssel foglalkoztak a tanyai lakók. Albrecht és József főhercegek Nyíregyházán A Vitézi Szék bálján Albrecht és József Ferenc kir. főhercegek is jelen voltak, kuruc nóta (Csinom Palkó, Csínom Jankó) ütemeire nyitották meg a táncot. Albrecht kir. herceg a vármegye és Nyíregyháza város munkatárlatát gyönyörködve szemlélte. A Gazdasági Egyesület és a Mezőgazdasági Kamara burgonyatárlatot rendezett a vármegyeháza dísztermében. ~440