Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

nem hogy jóváhagyott szabályairól legfeljebb bevallott, vagy úgynevezett félhivatalos sajtó organumaik közlései és irányzatai után vehetünk tudomást és szerezhetünk valamelyes tájékozódást, hirdetni kívánjuk, hogy Kossuth Lajos, ha 1852-ben belépett is Amerikában, Cincinnatiban a 133. számú szabadkőműves páholyba, ezt csak azért tette, mert összeköttetést keresett. A magyarországi páholyok működése szerintem valósággal megtagadása mindannak, amire Kossuth Lajos született, amiért élt s amiért meghalt idegenben, számkivetésben. S amit nekünk ma is tanit még az ő élő lelke. Citáljak ezekből a fonásokból? A »Kelet«-ből, a magyarországi szabadkőművesek bevallott hivatalos orgánumából, a »Világiból, a »Félhivatalos«-ból, hasonló minőségű folyóirataikból ?! Szükség van-e arra, hogy az u. n. modern magyar irodalom szörnyűségeire rámutassak! Ahogy ott az Istenről, a Hazáról, a nemzetről beszélnek 1 Vagy talán előadjam bizonyítékaimat, hogy már fiatalságunkat is megakarják mételyezni, a Galilei kör által az érettségizett ifjúsághoz intézett felhívásban. Ha szükség lesz rá: megteszem!» Inczédy Lajos, aki negyed századon át szerkesztette lelkes odaadással, izzó hazaszeretettel és szociális érzéssel áthatottan, megalkuvást nem tűrő tiszta újságírói lélekkel a Nyírvidéket, nemsokára betegeskedni kezdett, Szarvasra költözött és ott 1913-ban elhunyt. A Nyírvidék, Szabolcsvármegye, Nyíregyháza városa kegyelettel és hálával őrzi lelkes kuiturmunkájának emiékét. 1912 októberében sajtópere volt a Nyírvidéknek. A debreceni kir. ügyészség Kállay Andrásnak: Vármegye és képviselőválasztás c. cikkét «politikai természetűnek» találta s ezért megindította az eljárást Inczédy Lajos felelős szerkesztő ellen, ~361 •