Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

A vallás és közoktatásügyi miniszter a jövő iskolai év kezdetétől a nagykállói gimnáziumot főgimnáziummá fejleszti és Kisvárdán állami gimnáziumot létesit. Az alkotások esztendeje i 911 az alkotások esztendeje Nyíregyházán. A Nyírvidéknek a város életével való szoros összeforrottságát igazolja ez az esztendő is. Minden probléma, minden terv a Nyírvidék hasábjain érlelődik meg. Itt villan fel az eszme, itt tisztázódnak az ellentétes vélemények. A Nyírvidék a város közvéleményének, hangulatának, vágyainak, sikereinek hatalmas visszhangja ebben az évben is. A lap életében, technikai irányításában, a nyomdavállalat stabilitásának biztosításában uj korszakot nyitó ez az év. A lap üzletvezetője, Jóba László kilép a vállalat kötelékéből és a vállalat a nyomda és a könyvkötészet irányításával Weisz Manót bizza meg. Az uj igazgató évtizedes munkássággal kipróbált elméleti és gyakorlati készültséggel fog az üzem rentabilitásának megszilárdításához és erélye, indusztriális és kommerciális körültekintése erős lendületet biztosit a vállalatnak, amely aztán a céget jegyző tulajdonos, Jóba Elek célkitűzései utján az üzlet igazgatójának hü és agilis támogatása mellett annyira megerősödhetett, hogy a világháború és a gazdasági válságok mindent megrendítő viliarait is megingathatatlan szilárdsággal állotta. Az évfolyam a Pröhle Vilmos vezércikkével indul meg. A legkiemelkedőbb esemény a Kossuth-szobor megalkotása. A tervpályázatra beérkezett értékes tervek közül sok, ma is kiválónak minősíthető alkotást mellőzve, Bethlen Gyula szobrászt bizták meg a szobor elkészítésével. A népszámlálás eredménye A Nyírvidék vezetőhelyen foglalkozik a szoborpályázattal, amely kérdéshez nagyon sokan hozzászólnak a lap hasábjain. 353 22*