Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

tatásos), Havasok alól, Mayer Béláné: A kalaptűről, Virág József: Az emberiség sorsa, Linder Ernő: A tutajon, Komáromi Tamás: Szökevények, Pataky István: Gracza és Záhony (folytatásos), Vadhajtás, Dr. Pröhle Vilmos: A csodaszarvas nyomában, A régi török világból, Choinoky László: Különvélemény, Sárkány Imréné: Szeget-szeggel, Laci bácsi, Kubinyi Imre: Párizsi levél. Ezeken kivül több számon keresztül folytatódik Ruzsonyi Pálnénak a.z elmúlt évben megkezdett Második utazásom a Nap országaiban cimü érdekes utleirása. Költeményeket irtak: Deési Sándor, Szlaboczky Imre, Keéky István, Deéry Gyula, Bercsényi Pál, Evva István, Záhonyay Ferenc, Borbély Sándor, Kubinyi Imre és Mayer Béláné. A Csarnok rovatban jelentősebb közleményeket irtak: Leffler Béla, Komáromy János és Pataky István. Vay Tibor főispán iesz. Ennek az évnek nevezetes eseménye Gróf Vay Tibornak Szabolcsvármegye főispánjává történt kinevezése. A kinevezésről és a beiktatásról a Nyírvidékben megjelent közleményekből az alábbi szemelvényeket ragadjuk ki: «Nyolc hónapi interregnum után, Szabolcsvármegye főispánjává kinevezte a király Gróf Vay Tibort, aki igy utódja lett a közszolgálatnak ezen a diszes helyén Vay Gábor grófnak, akit viszont négy évvel ezelőtt a nemzeti közszellem föltámadása állított Szabolcsvármegye közigazgatása felügyeletének az őrállomására.» «Vay Tibor gróf, a Vay Ádám gróf fia, a Vay Gábor gróf testvéröccse, a szabolcsvármegyei ősi Vay-család sarja, aki egy negyed század óta már munkás tagja vármegyénk közéletének, még ha más és ellenkező politikai meggyőződés szolgálatában is foglalja el most a vezető helyet Szabolcsvármegye szolgálatában, a vármegye nagy többségének politikai elveivel szemben, mint a kormányhatalom nálunk való képviselője és bizonyára hosszas ~350