Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

lasztani Nyíregyháza város képviselőtestülete. Mindkettő 86—86 szavazatot kapott. Erre aztán sorsot húztak. Bogár Lajos neve került ki az urnából. Az 1902. év eseményei közül figyelmet keltők még: Meghaltak: 7 oda Fülöp, a máriapócsi zárda főnöke, özv. Jósa Péterné, Jósa András édesanyja 93 éves korában, Pauer Vilmos, az ág. h. ev. főgimnázium rajztanára, báró Vécsey József, aki 1867-ben volt Szabolcsvármegye főispánja. Nyíregyházán ötven angol gazda utazott át. Az angolokat a város közönsége nevében Klár LM fos üdvözölte angol nyelven. — Samassa egri érsek 50 éves jubileumára Nyíregyházáról népes küldöttség utazott Egerbe. — A tárcarovat kiemelkedő közleményei: Czóbel Minka: Krucsayné, Milotay István költeményei, Vietórisz József: A munka nevében c. március 1 5-i verse, Giuseppe Uhland Coppée fordításai, Ábrányi Kornél: Szabolcsvármegyei művészet és zene a XIX. században, Vajdai Szabó István, Izsó György, Leövey Sándor, Bartos Sándor irásai. Nyíregyháza 150 éves. 1903 junius 7-én ünnepelte Nyíregyháza fennállásának 150 éves évfordulóját. A Nyírvidék ünnepi hangulatu méltatócikkekben foglalkozik a telepítés másfélszázados évfordulóján Nyíregyháza múltjával, jelenével, jövőjének életkérdéseivel. A jubileum jelentőségét Dr. Bodnár István fejtegeti. Gróf Vay Sándor tárcacikke Nyíregyháza múltját idézi. Az i

0o3- évi Nyírvidék cikkírói: Kállay András, akinek több nagyszabású cikke közül egynek, a Hová jutottunk ? c. cikknek csak bevezető részét közli a szerkesztőség, mert a cikk további része erősen politikai tendenciájú. Balla Jenő az ipartestületről ir. A cikkírók között 1903 március 29-én jelenik meg Pisszer János, a Nyírvidék ma is kiváló munkatársa. Első cikke: »Nyíregyháza rendezése« nagy feltűnést keltett. Több cikk szól a városban és a vármegye községeiben lezajló Rákóczi285