Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

lelki erőkkel fölfegyverzett igazi férfiú, abban a nagy és nehéz: állásban kötelességeinek megfelelhessen. Megvonult családja ápoló s vigasztaló körébe! Csak egy ajtó választotta el attól a szobától, ahová a vármegye közönségének kétszer megnyilatkozott bizodalma őrül és vezetőül állította őt a vármegye élére. Tudtuk, hónapok óta, hogy nagy, súlyos beteg. De azon az egy ajtón keresztül, amely az ő beteg szobája és az alispáni hivatalos szoba közét elzárta, — ha csak néha-néha is nyílott meg az ajtó: az ő vezető keze és kormányzó lelke ott volt és benne volt az ő visszavonulásában is a vármegye közközigazgatásának vezetésében. Azon a napon, — december 4-én — amikor Szabolcsvármegye országgyűlési függetlenségi pártja, illetőleg a vármegyei közönségnek ezen a politikai hitvalláson levő tagjai viszszavonulásának kijelentett elhatározása után — utódja iránt megállapodni akartak, ennek a napnak estéjén: meghalt. Meghalt az alispán! ' Mert ő az volt. Az a tekintélyes, az a jóságos, az a vezető, az az igazig aki alispán! Ura a szónak, mestere a tollnak. A hatvanas évek hazafiúi fellángolásának tisztitó tüzébem nevekedett, és — talán azért nem lett — bála Istennek — azzá, amivé lenni pedig a vármegye szolgálata ma kisebb kaliberű embereket, — még átváltoztatással is rádkényszerit: soha se volt és nem lett bürokrata. Szabolcsvármegye közdolgai az ő kezén mentek keresztül hat esztendő óta: apró dolgok, nagy dolgok is. És ennek a hat esztendős időnek minden végzése, minden kedvezése, minden akciója a Mikecz János élő és valóságos és sajátságos egyéniségében született, indult és valósult meg_ Szabolcsvármegye közigazgatása, megbízhatóság, becsüle278