Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

«Méltóságos Urunkat, mint halhatatlan emlékű főispánunkat kérjük, vegye tudomásúl hódolatunk kifejezése mellett jelen válaszunkat s kérjük, látogasson meg máskor is bajunkban, alacsony, bűzhödt, hideg kunyhónkban — hiszen, ha elfogy a részszalma s hideg lesz, gyújtunk szívünkben tüzet Méltóságod számára, mely mellett felleli keble és atyai jó lelke az \enyhülési s mi is megmelegszünk hideg hajlékunkban jó szíve melegétől s enyhülést nyernek fájdalmaink.» íme a szocialisták válasza a meggyőzés és a szeretet igehirdetőjének. Kállay András válaszolt az Eperjeskei Népszövetkezeh-nek és most már a Nyírvidék az egész cikksorozatot, az eperjeskeiekét is, füzet alakjában bocsátotta közre. A húsz filléres füzet széltében-hosszában elterjedt a megyében és Kállay András nagy szivének lángjával melengette hazaszeretetre a mármár idegenné és ellenségessé fagyosodott sziveket. — Kállay András cikkei ma is intő például szolgálnak a munkástársadalomhoz való közeledés egyetlen lehetőségére. Mezőssy Béla a Nyírvidékről Kállay András az 1898. évfolyamban fejezi be az útkérdésről írt nagyszabású cikksorozatát, amelyekre Mezőssy Béla válaszol s a többek között ezt írja: «Ide s tova tiz évnél is több ideje már — a,Nyírvidék szerkesztője a megmondhatója — hogy mindenféle közdolgok feszegetésével untatom ennek a lapnak t. közönségét. írói tevékenységemet ez az újság dajkálta sok-sok hosszú éven át, de most első ízben fordúlt csak elő, az, hogy Szabolcsmegye közönségének mozdulatlan közélete reagált az én felszólalásomra, ,most első ízben fordúlt elő az, hogy a vármegyei bizottsági tagok közül legalább egy is érdemesnek tartotta foglalkozni az általam megpendített eszmével. Ez magá-