Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

Kálíay András a Nyírvidékben meg' jelent cikkeivei leszereli a szabolcsi szocialisták mozgalmát A Nyírvidék 1898-ban, Erzsébet királyné tragikus halálának évében tizenkilencedik évfolyamába lép. Ez az esztendő orős megpróbáltatást mér a vármegyére, elsősorban a vármegye földbirtokos társadalmára. Már az előző év őszén fellángol Szabolcs egyes községeiben a földmunkás-szocializmus tüze, amely 1 898-ban átcsap az egész vármegyén. A lázitás csiráját egy kis lapocska, a «Földmivelő» terjeszti. A felizgatott, félrevezetett földmives-szegényekre az erélyes csendőri beavatkozásnál is eredményesebben hatottak Kállay András volt főispánnak a Nyírvidék hasábjain megjelent cikkei, amelyek az evangéliumi jóság erejével, a meggyőző érvek legyőzhetetlen hatalmával szerelték le a már-már véres forradalomba mérgesedő mozgalmat. Az 1898. évben a Nyírvidék szerkesztőségének kellemetlen afférja volt az akkor megindult, de csak öt hónapig prosperáló Szabolcsi Hirlup-pa\, amelyet Gilly Ede és Székely Imre szerkesztettek. Az összeütközés előzménye az volt, hogy Gencsy Albert és Bory Béla, a függetlenségi pártnak vezéremberei a Szabolcsi Hirlap-ot egy közeményében a függetenségi párt figyel-1 mébe ajánlották azzal a célzattal, hogy a párttagok a Szabolcsi Hirlap-ot pártjuk organumának tekintsék. Inczédy Lajos szerkesztő a Nyírvidékben kifogásolta Gencsyék eljárását és a párt nevében történt nyilatkozatot illetéktelennek mondotta. A Szabolcsi Hírlapban Inczédy cikkére mélyen sértő válasz jelent meg, amiért Inczédy Lajos, dr. Prok Gyula és Vass Jenő megbízottai utján magyarázatot kért. A megbízottak a Szabolcsi Hirlap szerkesztőségében megjelenve, ott megtudták, hogy a sértő cikket Székely Imre, a lap tulajdonosa és szerkesztője írta. Minthogy Székelyt Inczédy megbízottai előző lovagias ügyek folyományaként elégtételadásra alkalmatlannak nyilvánították, az ügyet a Nyírvidékben közzétett egyoldalú jegyző