Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: Nyíregyháza az eszlári per éveiben

Kijelenti továbbá, hogy a zsidók valamennyien szolidárisak az eszlári vádoltakkal. »Egy keresztyén pap« is lándzsát tör a liberális felfogás mellett és fennen hangoztatja, hogy «a keresztyén társadalom és papság feladata a zsidóhajszákkal szemben állástfoglalni«. Weinstein Miksa száll síkra a »Szabolcsi Közlöny« »hősei« ellen is. Érdekes és a »Nyírvidék« objektiv állásfoglalására jellemző, hogy egyik számának tárcarovatában Kmethy István újságíró «Visszhang» cimü versében a magyar zsidóság nagy költőjével, Kiss Józseffel vitázik. A visszhang »Az ár ellen« c. ismert költemény soraira reflektál és a zsidóságtól erősebb aklimatizalódást, az eseményekből okulást, új életet, új magatartást vár. A következő esztendőben a világ érdeklődésének központjában áll Nyíregyháza. Megkezdődik a Nagy Per a mai városházán. A »Nyírvidék« gyorsírói jegyzetek alapján »Tiszaeszlár« c. mellékletében a per minden mozzanatáról tájékoztatja a közönséget. Ma már nagy könyvtári ritkaság a »Tiszaeszlár« c. melléklet teljes példánya. A »Nyírvidék« kiadóhivatala páncélszekrényben őrzi az utolsó bekötött példányt. Az eszlári per vádirata. 1883-ban az eszlári per tárgyalása a vármegye és a város lakosságát az izgalom hihetetlen magas fokára verő esemény. Május 10-én hirdeti ki a nyiregyházi kir. törvényszék a Solymosi Eszter meggyilkolásával vádlottak előtt a vádhatározatot. E határozat értelmében «Schwarcz Salamon eszlári sakter, Buxbaum Ábrahám ibrányi tanitó, Braun Lipót udvarii sakter, Kolner Herman kóbor napszámos, Solymosi Eszter eszlári hajadonnak előre megfontolt szándékból történt megölése miatt; — Scharf József, Junger Adolf, Lustig Sámuel, Taub Emánuel, Weisstein Lázár, Solymosi Eszter megölésének szándékos előmozdításáért; — Vogel Amsel, Smilovics Jankel,. 214