Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: Nyíregyháza az eszlári per éveiben

éberséggel kellett őrködnie a sajtónak. A nyíregyházi polgári felsőleányiskola félévi vizsgálatáról a »Nyírvidék« örömmel állapitja meg, hogy jól esett hallania a tiszta magyarsággal, helyes kiejtéssel hangzó feleleteket. Ezt annak köszönhetjük, hogy a tanító is teljesen birja a magyar nyelvet. A kir. tanfelügyelő ellenben panaszkodott a közigazgatási bizottságban, hogy a valláserkölcs tanítása egyes községekben idegen nyelven történik. A bizottság elhatározta, hogy ebben az ügyben felír a kultuszminiszterhez. »Egy hitközségi tag« azt teszi szóvá a »Nyírvidék«-ben, hogy a purim ünnepén a hirdetések német nyelven történtek. Felhívja az elöljáróságot, orvosolja a magyar zsidóságnak ezt a sérelmét. A városnál képviselőtestületi választás volt, amelyen 3391 választó közül csak 1252 szavazott. Ebben az évben választják meg ifj. Mráz Károlyt hat szótöbbséggel számvevőnek. Kereki éthy főkapitány a városi tanács intenciójának ui jgfelelően megalakítja a Nyíregyházi Tűzoltó Egyletet. Két tűzeset is figyelmeztette a szervezkedésre a polgárokat Nyíregyházán. El is határozták, hogy addig is, mig rendes tűzoltó őrség nem lesz, hat utcai lakós őrjáratot tartson. A vármegyei közigazgatási bizottság 1882-re akként alakúi meg, hogy elnöke Graefl József főispán, »megyei közegek: Zoltán János alispán, Bégányi Ferenc főjegyző, Szikszay Pál tiszti ügyész, Fintor József árvaszéki elnök. A vármegye közéletének két hatalmas hullámokat verő eseménye van ezekben az esztendőkben. Egyik világesemény a tiszaeszlári per. A másik országos : a Felsőtiszai Tiszaszabályozó Társulat munkálatainál történt állítólagos visszaélések tárgyalása. A »Nyírvidék« szórói-szóra közli a miniszteri biztos vezetésével folyó vizsgálatok jegyzőkönyveit. A vármegyei törvényhatóság nagygyűlésén szenvedélyes vitákat váltott ki az ügy. Az volt a kérdés, bíróság elé, vagy orsííg210