Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

A városi magistrátus az 1879. évben - Nyíregyháza város költségvetése 1879-ben

megyei Közlöny» könyvnyomdája nyomta még az 1878-ik év végén. Az előirányzat XIX rovatra oszlik és a városnak e szerint 220444 frt. 28 kr. bevétele van előirányozva, a 239,735 frt. 53 kr. kiadással szemben, úgy, hogy a 19291 frt. 25 kr.-t kellett adóval pótolni. A legtöbb bevétele volt a városnak a nagykálíói határban pusztabirtokból 30328 frt., aztán a regálékból 56277 frt. 1 9 kr. Akkoriban az erdő elég volt a hivatali szobák fűtéséhez -szükséges 60 öl fa kitermelésére, sőt faeladásból 5000 -frt.-ot irányoztak elő. A halászati jogból 40 frt.-ot, a volt előfogati kertek, ótemető, úgyszinte a Zieger-malma mellett és a Füveskerti dinnyeföldek, valamint a salétrom szérűk árendájából 1000 forintot irányoztak elő. A városi bérbeadott boltok száma 14, amelyeknek bérlői a következők voltak: II. sz. bolt Rosenthal Gábor. III. Léhner Antal. IV. Horn Adolf. V. Éles Lajos. VI. Lehner Miksa. VII. Horn Sámuel. VIII. Róth Miksa, majd Frankel B. IX. Goldstein János. XI. Grünberger Márk. XII. Kubassy Gusztáv. XIII. Rotharidesz János. XIV. és XV. Orbán Károly. XVI. Szamueli Aurél. • Akkoriban virágzott a városi cserép- és téglagyártás, etaelyből tisztán 1 500 frt. 20 kr. jövedelem volt. A négyszögű ítéglának 10 kr., a hatszögünek 7 kr., a hajtott cserépnek 12 kr., a lapos cserépnek 1 5 kr. volt darabja. A legtöbb jövedelmet hozó regálék az italmérési jog és a malmok bérbeadásából folytak. A városnak magának 24 korcsmája volt: a Sas, Újvilág, Háromrózsa, a Szentmihályi-utcai, a Bűn vagy Csillag, a Komló, a Szarvas-utcai, a Serház-utcai, Orosz-utcai, Cédulaházi, Zöldági, Nagykállói-utcai, Orosí-utcai, Selyem-utcai, Vasúti vendéglő, a Huszár, Morgó, Szarvas és a Nagyvendéglő. Aztán az Uj teleki, a Nagycserkeszi, Pazonyi178