Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Francsics Vince: A Jósa-pilula

mázták. Igy azután csakhamar jezsuita, vagy kardinális-por Jett a neve. Ez volt azután az oka, hogy a protestánsok hoszszabb ideig csak azért nem használták, 'mivel a jezsuiták terjesztették leginkább. 1679-ben XIV. Lajos Talbor Róbert angol orvostól használatának titkát 1000 Lajos aranyért nagy évjáradék és magas kitüntetésért vette meg. Az időben fontja 100 Lajos aranyba került. Igy mindinkább elterjedt annak használata anélkül azonban, hogy magát a növényt Európában ismerték volna. Ezt a franciáknak köszöni Európa. Ugyanis 1735-ben egy expeditiót küldtek Délamerikába, és ezen expeditió többi jeles tagja közt, Jussién szerzett hervadhatatlan érdemet a tudományos világ előtt. A Quina-Quina fának azonban jó darabig csak egy faját ismerték a Linné meghatározta : Chinchona officinalist. A mult század vége felé Spanyolország küldött ki egy botanikai expeditiót, hogy a Délamerikában elterülő rengeteg birtokait kutassa át: vájjon Chinchona fa létezik-e ott? Az eredmény az lett, hogy egész erdők léteznek. Többféle faját fedezték fel körülbelül 1704 angol mfd területen, melyek az Andeseket félkörben veszik körül. Leginkább hegy-ereszkedések és hegyszorulatokban 2500 lábtól 9000 láb magasságig dúsan tenyész. Tehát látnivaló, hogy inkább a hideges éghajlatot szereti. Ha talaj és éghajlat kedvezők, igen nagy fává is megnő különösen köves helyen, mig a magasabb régiókban csak mint cserje fordúl elő. Leírhatnám még az egyes fajok levél-alakjait, élénk piros szárait, virágait ; de ez már kevésbé lesz érdekes az t. olvasó előtt. Kereskedésben 5 faja fordúl elő s ez öt faj Indiába már mind átplántáltatott és dúsan tenyész. Még csak azt említem meg, hogy a jelen században is eredeti nyers állapotban használták; mert dacára a többszöri kísérletnek, alkatrészeire bontani nem sikerült. Csak 1820-ban 152