Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A sajtó Nyíregyházán

sokoldalúság, irói színvonal tekintetében a legelső lapok sorában álló napilap mindössze két évig élt. Ideálista vállalkozás volt. Nyíregyházának akkor még nincs napilapot eltartó újságolvasó publikuma. A kitűnő napilap megszűnése után Hlatky-Schlichter Gyula és Sándor Mór megalapítják a «Szabolcsé c. lapot. Első szerkesztője dr. Pröhle Vilmos tanár, a hires orientálista volt, aztán Schlichter Gyula vette át a szerkesztést. Számos jeles fiatal iró támogatásával egy évtizedig szolgálta ez a hetilap a vidéki magyar újságírás ügyét, de utolsó éveiben mindinkább hanyatlott 1910-ben történt megszűnéséig. Ebben az időben egy szabadkőműves-ellenes csoport vásárolta meg a lapot, amelyet ennek a csoportnak anyagi és erkölcsi támogatása segítségével «Szabolcsi Hirlapé cimen elevenítettek fel. Később a nagynevű Kállay András volt főispán állott a lap élére, amelyet előbb Miklós Gyula, később Müller Jenő, majd dr. Klekner Károly főszerkesztő mellett Téger Béla szerkesztett egészen a kommün kitörése napjáig. A kommunisták 1919 március 24-én maguk elé citálták Jakab József kiadót és a szerkesztőt, a lap legutolsó számát elkobozták és a «Szabolcsi Hirlap»-ot beszüntették. A hetilap, amely a forradalom napjaiban hiu erőfeszítéseket tett a felfogások összeegyeztetése érdekében, ezután nem is támadt fel. A «Nyirvidék» és a «Szabolcsi Hirlap» mellett 1907-ben indult meg a «Szabolcsvármegyeé c. esti lap, amelynek különösen a háború éveiben volt nagy jelentősége. Első szerkesztője Békássy Imre, kiadója pedig Vajda Dezső volt. A könnyű bulvárd lap váltakozó szerencsével prosperált. Később dr. Fráter Ernő vette át a lapot és a talentumos Miklós Gyula szerkesztette, mig a «Szabolcsi Hirlap»-hoz át nem lépett. A háborús években Kertész László és Bata Sándor szerkesztették a napilapot, amely 1917-ben beolvadt a «Nyirvidék»-be, ahová szerkesztői is átléptek. Ettől az időtől kezdve a «Nyirvidék» a késő délutáni 111