Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A sajtó Nyíregyházán

A sajtó Nyíregyházán, Irta: Téger Béla. Mikor Bessenyei György, Szabolcs testőriró fia meghalt, a jó szabolcsiak, nyíregyháziak sokáig semmit sem tudtak a «pusztakovácsi remete» elhunytáról. Csak lassan, hónapok multán értesültek róla Kulcsár István: «Hazai és Külföldi Tudósításoké c. lapjából. Szabolcsra a puszták és nádasok csendje borult és Nyíregyháza örökváltságának idején, 1824-ben, nagy országos tespedés utolsó évében, amikor egész Magyarországon mindössze két magyarnyelvű lap jelenik meg, épp ugy nincs sajtója, mint ahogyan nincs ipara, kereskedelme, intellektuális élete a kis Nyíregyházának. Azt a levegőt, azt a fényt és meleget, amely a sajtó életfeltétele, mint az ország minden vidéki városában, Nyíregyházán is az 1867-i kiegyezés nyomán felserkenő intenzív anyagi és szellemi kultura árasztotta. A kiegyezés után megjelenik Nyíregyházán az első hirlap. Még Debrecenben nyomják nyiregyházi kelettel. A neve: «.Nyíré. Nem él sokáig még ugy sem, hogy a cimét «Tiszavidéké-re változtatja. Lesz azonban rövidesen Nyíregyházának magának is nyomdája. Dobay Sándor alapítja 1870-ben. Átveszi a «Tiszavidéké-et, de megszünteti és helyette «Nyíri Közlönyé cimen ad és szerkeszt lapot. Természetesen csak hetilapról van szó. Dobaynak, a nyomdásznak nem megy a szerkesztés és a kiadás kettős mestersége. Vérbeli újságíró után néz és Miskolcról hoz át egyet. Kmetty István ez az újságíró, aki évekig lelkes ébrentartója Nyíregyházán a sajtómozgalmaknak. És a nekilendülés első évtizedében fölcsillan, aztán alábukik Nyíregyházán egy-egy ujságcim. Megindulnak, majd néhány hónapi, esetleg évi lélek107