Pogány Erzsébet: A Szamos, Kraszna és Ecsedi-láp vízterülete (Budapest, Pax, 1927)
A Szamos, Kraszna, Ecsedi-láp fővízválasztója. A Szamos fővízválasztója
14 felé. Iránya már egészen nyugati s továbbhaladva a Nádaskúti-erdő, Peéri-erdő, Mandola-hegy felé a Gugyori-csárda határában a 200-as szintet is elhagyja s a Szalacs község határában levő Dülő-hegyen délnyugatra irányul, majd pedig a Szt.-Demeter vagy Komáry tanyánál északkeletre s északra fordulva a Szamos régi medrének morotvái között halad az úton Értarcsa felé. Innen löszös, szikes, árteres, majd ismét löszös területen az utat elhagyva, tovább halad északra a Petri-dombon át Érmihályfalva felé, keresztülvágva előbb a községbe vezető országutat, majd a vasúti töltést, futóhomokon halad észak felé a Recsege-hegy és Recsege-dombokon át a Peces-hegyig. Itt már az Alföldön vagyunk, a Nyírség homokbuckái között, ahol a vízválasztó kijelölése nagyon nehéz. A 150— 160 méteres szinteket a köztük levő apró tavak, levezető csatornák, természetes — de el-eltünő, kiszáradó, alacsony vízfolyások váltják fel. A vízválasztót igyekeztem a 100-as szintben tartani, bár némelyik helyen, — a fennebb vázolt okoknál fogva — teljesen lehetetlen. A Peces-hegy északi végénél nyugatra karélyos futással halad a vízválasztó a Vörös-rét, Vörös-nád, Hosszu-rét mentén Zsombékos, Halmányon keresztül Nyírbéltek megkerülésével a Dengő-hegy, Szőlő-hegyen át Encsenes község felé. Majd a Szemere-dülőn át a Rózsa-hegy és Kiskorpáshegy magaslataihoz. Innen egy északkeletre forduló kanyarodóval a Nyíresi-erdön, Nyírvasvári községen át az Ócserepes hegy dombjára, ahonnan nem messze észak felé veszi útját az Urbéri-forduló, Dégenfeld.-tanya és Peculó-hegy felé. A Vörös-Mihály-hegy buckáitól északra keresztülmegy a Mátészalka felé vezető vasúti töltésen s a N. Vantató hegy Kappancs-hegy, Csürhés-hegy dombsorain át a Mulató-hegyre, elválasztva kétoldalt számos kisebb-nagyobb — a homokbuckák között ülő — tavat. Innen a Jármi szőlőhegyen át Jármi és Papos község mellett elhaladva, a Sebes-hegyre jut, honnan a gróf Gyulay tanya melletti kis magasságú, de aránylag nagy kiterjedésű dombra, a Szőlőhegyre ér, majd Parasznya község határában átvágja a községbe vezető fasort s az isten-hegy, Jármi- és Perényi-tanyákon át a Vásárosnamény felé vezető vasúti töltést átvágva ér az Újhelyi-tanyához. Innen északkeletre fordul a Sinka-tanyához, majd a Kugyó-hegyre lép, ahonnan egy darabig a községbe vezető úton halad majd délfelé erős kanyarodással vágja át a vasúti töltést. így ér a Kraszna csatorna torkolatánál a Tiszához, 112 m tengerszínfeletti magasságban. A Szamos és Kraszna beömlése közti kis területen a vízválasztó vonalat önkényesen húztam meg geometriai vonallal, mert ez a kis darab tulajdonképen a Tiszához és nem a Szamoshoz tartozó vízterület. Különben sem fontos, mert jelentékeny vízfolyás ezen a darabon nincs.
