Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
209főbirák és főjegyzők időrendben összeállított névsorát értekezésem végén közreadom. 1759-ben Bencs András bíráskodása alatt hajtották végre a határfelosztást. A helyes gazdasági rendszer megválasztása a terület alakjánál fogva nagy gondot okozott a lakosságnak 1, mert a művelés alatt álló föld jórésze messze esett a község belterületétől. Három részre osztják tehát a határt, melyből kétharmad rész szántó, egyharmad pedig legelő volt. Ezen belül elfogadják a szállások rendszerét s azt egy 30 öles kötéllel mérik ki. Hat ilyen kötél föld alkotott egy szállást. A mesterembereket kizárják a földosztásból — annyival is inkább, mert a földesúrral kötött szerződés 20. pontja részükre ipari privilégiumokat biztosit. Alig két esztendő múlva 1761-ben Filyó György főbiró indítványára házat vásárolnak. Eddig a magisztrátus hivatalos helyisége a mindenkori főbiró házánál, tehát évről-évre másutt volt, most az ujonan megvásárolt házat községházának léptetik elő. Ebből az épületből mintha fokozottabb éberséggel figyelnék a község ügyeit. Az uriszéktől a községi közigazgatást szabályozó statutumok kiadását kérik, melyek irányítani lesznek hivatva a belső rendet. Az első statutum 1765 január 22-én lát napvilágot és részletesen szabályozza a községi pénztár terheit. Nagy lépést jelent Nyíregyháza fejlődésében II. József rendelete, melyben 1786 november 23-án örök időkre városnak nyilvánítja s évenként négy ízben vásártartásra is felhatalmazza. Itt jelenik meg ez adománylevélen a város mai címere, templom a nyírfákkal, az alsó mezőben pedig kalászt tartó kar. A korábbi ismert cimerrajzon nőalak tart egy álló pajzsot, melyen szintén templom és nyírfa láthatók. Alatta a legtalálóbb szerszám, mely Nyíregyházát jellemezni van hivatva: a kapavas. A városi irattár legrégibb okmányain a vármegye címerét találjuk : Sigillum oppidi Nyíregyháza felirattal. (Lásd 155—157. oldal). A birodalmi népszámlálás során 1789-ben 6,923 lelket találnak, melyből 5,592 ig. h. ev., 528 gör. kath., 525 róm. Szo'ior : Nyíregyháza az örökváliság századik évében. |4
