Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 2. dr. Nagy Jenő : Nyíregyháza természeti viszonyai

55 Kisebb eltérések vannak ugyan helyenként, amit az északnyugati szelek rovására Írhatunk, de ennek részletezése nem tartozik ide. A szelek irányát és erejét azonban nemcsak a buckák fekvése mutatja, hanem sok szabadon, emelkedettebb helyen álló élőfa is — eleven szélvitorlaként — abba az irányba fejlődik lombkoronájával, amelybe az ott leggyakoribb és legerősebb szelek kényszeritik. Ennek gyönyörű példáját találtam Nyíregyháza környékének legmagasabb pontján : az Őrhalmon. Három öreg cseresznyefa van ennek a környékbeli buckák felett magasan kiemelkedő, mesterségesen emelt halomnak tetején. Mindhárom fának koronája egyoldalulag csak Délkelet felé van kifejlődve ; sőt az egyik fa törzse kb. 45 fokra ki van dőlve szintén délkeleti irányban, nagyszerűen mutatván az uralkodó és legerősebb északnyugati szelek hatását. Magasabb hegygerinceken, vagy csúcsokon levő fák, bokrok mind a leghűebben mutatják a szél irányát, amely lombjukat bizonyos irányban fejleszti. A kiemelkedő buckák mellett azonban vannak a Nyírségen s igy városunk környékén is mélyebb síkterületek, laposok amelyek a mezőgazdaság szempontjából legértékesebb területeink s amelyeknek legmélyebb helyein egy-egy tó, mocsár vagy legalább is rét húzódik meg. Emiitettük már, hogy a szél a buckák között szélbarázdákat, hosszú, keskeny árkokat hoz létre. A szél addig hordja ki innen a homokot, mig végre a nedves homok kerül felszínre az árok fenekén s ezt már a szél nem tudja elfújni. De jön egy szárazabb időszak, amikor a talajvíz szintje is lejebb száll. Ekkor a szél még mélyebbre vájja ki a szélbarázda fenekét s most, ha nedvesebb idők jönnek, a szélbarázdák fenekén felszüremkedik a talajvíz és létrejön egy vizenyős fenék, lapos, amelyen megtelepszik a növényzet s lesz belőle láp, mocsár. Az ilyen nedves fenekekbe lehulló lösz és futóhomok megkötődik s a dús mocsári növényzet közreműködése által vegyileg is átalakul ; igy jönnek létre a humuszos fekete homok, agyagos-homok s kötöttebb agyagos talajok, amely utóbbiak