Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék

43 Mig Huray László ügyvéd ur a sóstói kirándulások után na­pokig zárva tartja az irodát. * * * Hát nézzük csak tovább, miért szegényedett a városi la­kosság, amikor erre voltaképen semmi oka nem volt ? A Gredig, Tester és Hősig svájci cukrászlegények által alapított cukrászda csak fagylalttal, süteménnyel látta el a várost, amibe csak a kis zsebpénzü diákgyerek ment tönkre. A piactéren álló Betyár-kávéházban többnyire csak vinkót ittak a virrasztók, nagynéha durrant a sampányeres üveg. Vi­déki urak kíváncsiak itt leginkább Benczi Gyula játékára, mert hiszen a benszülött nyíregyháziak minden este hallhatják őt a Széchenyi-vendéglő terraszán. A többi kávéházi és korcsmai költekezés sem lépi tul a megszokott határokat. A hivatalnok osztály alkonyi órákban a nagybajuszu Jurás vendéglőjét keresi föl, ahol a legolcsóbb szórakozással, kuglizással tölti idejét, savanyu bort mértékkel iddogálván. Nevezetesség ez időtájt Jurás fokhagymás-piritósa, amely után mindenki megnyalja száját. Ugyancsak a polgári osztályból telnek a többi korcsma-nevezetességek látogatói. Mácsánszky Rigó-jában, a lutheránus templom alatt Santroch Alajos kántor és dalárdai karnagy viszi a vezérszólamot. A Honvédkantinban, valamint a Zöldfánál, Andráscsik József ipartársulati elnök viseli a kolompot, akit — ma már kiderít­hetetlen okból — »Kvitt a hurka — lakatos«-nak csúfoltak élete végéig. A Zabolch-vezérhez címzett kis korcsmában a vármegyei tisztviselők fordulnak meg gábelfrüstökön, este a macska egerészik. És ha még fölemiitjük a vasúti állomással szemközt lévő restaurációt, ahol az úgynevezett úriemberek borjuszeletet, vagy rostélyost ettek nyári délutánokon, körül­belül végeztünk azokkal a szórakozó helyekkel, ahol a régi nyíregyháziak tönkremehettek volna. * * * Talán e társadalmi életnek voltak olyan titkos pazarld örömei, amelyek sok pénzt emésztettek föl ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom