Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék

30 Egy ugrásnyira volt Debreczen, ott is jeles bandák működtek. A vendéglősök és a pincérek télen Pestre mentek és kávéházat nyitottak. Hát ide lett az a tenger pénz, amely hajdanában a Sóstón elveszett. Nos, hát ezt a megátalkodott társaságot akarta végül Ungerleider doktor mesterének, Kneipp páternek híveivé tenni. Kúia közben nem lehet se mulatni, se kártyázni. . . . olyanok voltak a fehér kendők alatt, mint a beduinok. A doktor hetekig járt a társaság nyakára, amig a következő eredményt érte el : egy nyári reggelen megint csak együtt volt a kártyázó társaság a Sóstón, amikor valamelyik gibic elkiáltja magát : — Jön Ungérleider doktor ! A messzi erdei uton valóban feltűnt az öreg doktor ruhátlan alakja. A pincérek már tudták, mit kell csinálniok, hogy a doktor prédikálásának véget vessenek, gyorsan lehúzták a kártyás urak lábáról a cipőket, lábukat pedig egy sajtár vizbe állították. Ugyanekkor vizes törülközőket hoztak elő, amelyekkel az urak homlokát bekötözték. A napbarnított arcú férfiak olyanok voltak a fehér kendők alatt, mint a beduinok. Persze, a muzsikus cigányok is felrakták a kendőket.