Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

:27ö *dető díákakció, a vármegyét behálózó útiprogramm végreAhajtása irják be nevét a történelembe. A polgármesteri székből pedig dr. Bencs Kálmán irányozza ujáépitő .munkánkat. A háborús közélelmezés vezetése, a kommunizmus és oláh megszállás alatti önfeláldozó magatartása, majd a békeszerződést követő esztendők talpraállitó munkája legfelsőbb helyről „is elismerést hoztak számára. 1924 január 1 én Magyarország kormányzója m. kir. kormányfőtanácsossá nevezte ki. . * * * Itt áll előttünk a város története: hősi küzdelem a nyíri föld termőerejével. Szegényen, elhagyottan érkeznek meg 1753-ban a városalapító ősök. Hetven esztendő alatt megváltják magukat zsellérsorsukból és önerejükből megfutják a legszebb pályaívet, melyet magyar városnak kijelölhetett a polgári erény. Politikai önmérséklet, felekezeti béke, egyetértés a társadalmi osztályok között: ez töltötte meg a nyíregyházi polgár tarsolyát a múltban, mellyel útnak indult- Ezek a polgárerények vezetnek ma.is a továbbfejlődés felé. Az utolsó évtizedek története be van szőve egy visszavisszatérő törekvéssel, melyet nem sikerült elérnie az örökváltság százéves jubileumára. Mélyen szánt ez a kérdés minden nyíregyházi polgár szivében, honnan a hála és szeretet örökéletű virágait hozná elő, aki valóra váltaná félszázados vágyunkat. Mégis elégedetten leng a városháza ormán háromszínű zászlónk. Ünnepet hirdet: egy pihenőnapot a bevégzett munka után. S ha majd újra hétköznapi ruhánkat öltjük magunkra, forogni kezd a gép és építjük tovább Nyíregyházát fiaink ^boldogulására, nemzetünk és Isten dicsőségére.