Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
264De nem sokáig tölthette be megérdemelt díszes állását. Mintha a rajongásig megfeszített munka bosszulta volna meg magát, 1917-ben lehanyatlik alkotó szelleme. Mögötte maradt a diadalmas mult, a járnitanuló gyermekből férfiúvá serdült város káprázatos múltja. Utána gyászfátyol borult a magyar közéletre. A háborúban kifáradt nemzet utolsó erőfeszítéseit vívta a Piave partján. Idehaza őrjöngő magyarok megmételyezik az ország lelkét. Külső és belső ellenségeivel nem tudott megbirkózni többé árva nemzetünk. 1917-ben Fényes Lászlót küldik fel az országgyűlésbe, majd a megüresedett polgármesteri állásra 1918 január 8-án dr. Bencs Kálmánt választják meg. Történelmi időkben foglalja el hivatalát. A magyar nemzet vérző körmökkel kapaszkodik még a lejtőn, melyen feltartózhatatlanul le kell zuhannia. Harctéri diadalok áthire tartja még bennünk a lelket, mikor 1918 október 31-én minden összeroppan. A nemzeti tanács táviratilag szólítja fel a polgármestert, hogy a képviselőtestület csatlakozzék hozzá. A következő napon foglalkozás nélküli csavargók, csapattestüktől elszökött fegyveres katonák félremagyarázzák a forradalmat s a politikai helyzet zűrzavarát rablásra és fosztogatásra használják fel. A felbomlott rendet Rédlich Ernő tüzérszázados állítja helyre 120 népfölkelővel. Fényes László a fővárosból külön vonattal hoz le egy rohamszázadot, majd a ríéptanács elnöke — dr. Murányi László — megszervezi a nemzetőrséget. November 4-én újra megnyílnak a kereskedések, megkezdődik a piaci árusítás s igy a megszakadt kereskedelmi és gazdasági élet újra megindul. A vezénylete alatt álló legénységgel hazaérkezik a harctérről Oehm Tivadar ezredes és azonnal megkezdi a katonaság szervezését. A polgárőrség első parancsnoka dr. Vietórisz István szabályrendeletet dolgoz ki a kötelező védelmi szolgálatról, majd Rimaszombathy Gézának adja át a polgárőrség vezetését. Megnyugvást jelent a polgárság soraiban, mikor a »nemzeti kormány« főispáni hatáskörrel dr. Murányi Lászlót nevezi ki kormánybiztosnak. A képviselőtestület helyét a munkástanács tölti be, melynek tagjai között kiegyenlíthetetlen ellentétek uralkodnak s
