Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)
I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története
257Azonban eredmény nélkül futnak az évek. Csak 1905-ban hirdet az államvasutak igazgatósága árlejtést s bár a felvételi épület- részben elkészül — a világháború kitörése miatt mai napig sincs a forgalom igényeinek megfelelő indóházunk. Kulturális és szociális téren azonban jelentős lépésekkel haladunk előre. 1901-ben felépitik a városi szegény- és betegmenházat. 1902-ben megnyitja a felsőszabolcsi ref. egyházmegye leányinternátusát. 1906 szeptember 4-én a polgári fiúiskola felállításával növelik tanintézeteink számát. 1907 március 8-án a József kir. herceg Szanatórium-Egylet kezdi meg áldásos működését gróf Vay Gáborné és dr. Kovách Elekné társelnöksége alatt. 1902 szeptember 19-én Kossuth Lajos születésének száz éves évfordulóját ünnepi díszközgyűléssel tartják meg a városháza előtti téren. Meskó László mond magasszárnyalásu ünnepi beszédet s ugyanakkor a Kossuth-szobor felállítását is elhatározzák. 1903-ban elérkeztünk a városalapitás százötven éves évfordulójához. Az egykori elhagyott tanyák helyén virágzó város hirdeti a telepesek emlékét. A templomok hajói alól zsolozsma hangja száll az ég felé s a polgárság junius 7-én egybegyűl a Kossuth-téren, hogy lélekemelő ünnepség keretében rója le a kegyelet adóját. Leffler Sámuel főgimnáziumi tanár mond mélyenszántó ünnepi beszédet. Szeptember 27-én a magyar szabadságharc és felvilágosodás legnagyobb vezéralakjának, II. Rákóczy Ferenc fejedelemnek tartják meg 200 éves emlékünnepét. Dr. Bartók Jenő ref. lelkész ünnepi beszéde után dr. Meskó László tesz indítványt a Rákóczy Ferencet hazaárulónak bélyegző törvénycikk eltörlésére és a nagy fejedelem hamvainak hazaszállítására. A városrendezési feladatok megoldása most már napirenden van. 1902-ben a Vasuti-utat szabályozzák 200,000 korona költséggel. Két évvel később a Károlyi és Dessewffy-terek' parkírozására kerül sor Hein János budapesti műk'ertész tervei szerint. Ugyancsak 1904-ben határozzák el a város területének felmérését, térképezését, lejtési viszonyainak megállapítását és Szobor: Nyíregyháza az örökvóltság századik évében. 17