Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 1. Krúdy Gyula: Nyiri emlék

26 főjegyző, a család barátja, elgondolkozva tapogatja a gyermek fejét »vájjon mi lesz ebből a fiúból ?« És a hivatalból piros plajbászt hoz ajándékba a fiúnak, ha Benczuréknál borkóstolás, vagy disznótor van. Persze manapság már a régi ház is levetette a vastag nádfedelet, mint a legtöbb nyíregyházi ház. Az ablakok nagyobbodtak, a katholikus templomot eltolták Benczúr Gyula háza elől a piac közepére, a vidám patikárius a másvilágon hallgatja délelőttönkint a nyíregyházi pletykákat; a szobában, ahol a kis Benczúrt először megfürösztötte Fitkonideszné, a városi bába-asszony : vidéki vásárosok nyújtózkodnak a sörös poharak mellett. Csak a tanyákon, az úgynevezett »bokor tanyákon« ragyog Benczúr Gyula korabeli csodálatos napsugár a játszadozó kis »tirpák« gyermekekre, az asszonyok tarka-barka öltözeteire, a férfiak kivarrott ködmöneire, ezüst lebegésü nyírfákra, álmodozó mezőkre. A nyíregyházi beduinok, Beduinok ! Hát ilyenek is voltak a százesztendős jubileumához közelgő Nyíregyházán. Általában a város történetét lapozgatván, ugy tűnik fel, mintha Nyíregyháza volna a világ közepe, minden itt történt, ami a mult időben érdekes és figyelemre méltó. A beduinok korszaka Nyíregyházán egy időre esik Kneipp páter tanainak terjedésével. Mindenki »Kneippista« volt Nyíregyházán ; — az önkéntes tűzoltóságot, amikor aztán tűzoltó lett minden valamire való ember, csak későbben szervezte meg az öreg József főherceg. A wöriszhofeni tanok persze némi magyaros túlzással érkeztek el a hajdani Nyíregyházára. A sóstói erdő volt a Kneipp kurázás helye, ahol Ungerleider doktor (a páter helybeli megbízottja) vezetése alatt gyakorolták magukat a nyíregyháziak mezítláb való sétálgatásban. Gyönyörű volt ez a régi sóstói erdő. Még alig vágtak benne fát és a száz esztendős tölgyek templomi ívei alatt kes-