Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében (Nyíregyháza, Jóba, 1924)

I. RÉSZ. A régi Nyíregyháza. - 6. Szohor Pál: Nyíregyháza város története

239sokért és épületek kártérítéséért 4,000 forintban kötnek egyezséget. A tanács egyelőre kiosztás utján 200 négyszögöles parcellákban értékesiti. Április 5-én Kossuth Lajost díszpolgárrá választják meg. Kifejezője ez a határozat annak a tiszteletnek, hálának és szeretetnek, mellyel történelmünk e nagy alakja iránt minden magyar viseltetik s a derű sugarát vitte be a turini házba, hol Kossuth Lajos a hontalanság bánatos, szomorú napjait élte. A Nagykállóból átköltözött ősi vármegye székházának felépítése is szőnyegre került. A központi hivatalok még mindég az uj városháza északi szárnyában helyezkedtek el. 1888-ban sürgős tárgyalás indul meg két hatóság között, melynek során a vármegye a következő feltételeket állítja fel: Adja át a város a vármegye tulajdonát képező telkeket s vásárolja meg azok kiegészítéséül a szomszédos u. n. Keszlertelket. A teret elfoglaló és a perspektívát rontó Nagyvendéglőt bontsa el s a tér befásitásáról gondoskodjék. Bocsásson végül rendelkezésre az építkezésekhez ingyen 1,000.000 drb. téglát. A vármegye ezzel szemben lemond arról a haszonbérről, mely épületeinek 1867-től való használatáért jár és tulajdonjoggál átengedi a 15. huszárezred tartalékszázada által használt és a Szarvas-korcsmával szemben lévő épületet. A képviselőtestület természetesen súlyosnak találja a feltételeket és sem a Keszler-telek megvételét, sem a tégla ingyenes szállítását nem vállalja. Helyébe 15,000 forint hozzájárulást ajánl fel. Az építkezés útjában álló nagyvendéglő 1888 november 7-én este 6 órakor leég, s a nagy szélvész pusztulással fenyegeti a szomszédos épületeket is. A város ajánlatát csak a következő év május 14-én tartott megyei közgyűlés fogadja el s ettől a pillanattól kezdve a székház felépítését biztosítottnak tekinthetjük. Mégis lassan haladnak az előkészületek. 1890-ben ahhoz kötik az építkezés kezdetét, ha a nagykállói régi székházat értékesíteni tudják. Végre mégis kiírják a tervpályázatot, melyre 3 pályamű érkezik be. Az első dijat Balázs Ernő budapesti építésznek ítélik, de 1891-ben — hosszú vajúdás után — kivitelre Alpár Ignác »Salus rei publicae« jeligéjű művét fogadják el. Az építési